„…Amit gyűlölünk: az a zsidó világhatalom…, mely le akarja igázni,
s a szolgaság, atomhalál és kizsákmányolás felé sodorja az egész emberiséget…
Jogunk van szembenállni minden illegális hatalommal...
az ébredő népek számára új parancs hangzik:
Világ antijudaistái - míg nincs későn - egyesüljetek!"
(MARSCHALKÓ Lajos: Világhódítók)

PANDORA SZELENCÉJEx

(Génkorszak, avagy az emberi faj önfelszámolása?)

  Azoknak a világuralmi törekvéseknek, melyeknek fontos mérföldkövei a polgári-antifeudális, majd a marxista-bolsevik forradalmak és a két, zsidó szabadkőműves összeesküvéssel kirobbantott világháború voltak, az utóbbi évtizedek távközlési-informatikai forradalma adott új lendületet, a génsebészet és gén-átültetés lehetősége pedig végzetes fordulatot.
Most, a faji alapon épülő Új VilágRendnek behódolni nem akaró népeknek egy olyan genetikai alapon válogató, szuper-szelektiv emberirtó szer készül az izraeli és amerikai laboratóriumokban, melynek lényegére és beláthatatlan veszélyeire egy kazuisztikai riport és egy újsághír világít rá…(1)

Az Egyesült Államok katonai orvosi kutató központjának legmagasabb bio-biztonsági fokozatú laboratóriumaiban(2) számos olyan, utóbbi években felfedezett vírustörzset tárolnak, melyek igen fertőzőképesek, az általuk kiváltott betegség gyógykezelésére nincs mód, így a megfertőzött személyekre nézve szinte biztos halált jelentenek. Honnan származnak és miért éppen napjainkban támadtak az emberre ezek a vírusok?

Mire figyelmeztet bennünket egyik legfélelmetesebb képviselőjük, az Ebola zaire és mutánsa az E. reston, és miért jelentenek/jelenthetnek a génsebészeti kutatások az atom-és hullámsugár fegyvereknél, valamint a neutron-bombánál is nagyobb veszélyt az emberiségre? Ezekre a kérdésekre próbálunk meg az alábbiakban rövid, figyelemfelkeltő választ adni.

 

___________________________________________________________________________________________

(x) in. Erdélyi-Erdey Z.: Subrosa – Magyarok, tinéktek szólok – ÉM, 2000. Vg. - Megjelent a „Szittyakürt” 2000. szeptember-októberi számában

(1) PRESTON, R.: Crisis in the hot zone - The New Yorker, 1992. october 26. (p.58-81)

   LOVAS I.: A történelem legszörnyűbb fegyvere - Demokrata, 1998. 49. sz. (p. 18-19)
(2) USAMRIID = United States Army Medical Research Institute for Infectious Diseases - Reston, Virginia

Az ökológiai kutatások az egységesnek tekinthető földi élet egyre mélyebb összefüggéseire hívják fel figyelmünket. Az ökoszisztémák, mint belsőleg jól szervezett életközösségek, egymással is szerves kapcsolatban állnak. Egy ilyen rendszerből egy elem (pl. egy faj) kiemelése, vagy egy új elem bevitele, a rendszer összeomlásához vezethet.

Ezekre a jelenségekre számtalan példát láthatunk közvetlen környezetünkben is, a monokultúrás növénytermeléstől, a kemizáció ártalmain át a tudatos faj-betelepítések (ld. Ausztrália állatvilága, vagy hazai példánál maradva, a  balatoni angolna telepítés) katasztrofális hatásáig. Az ember azonban mindig hajlamos volt az ökoszisztémák összeomlásából származó veszélyeket csupán gazdasági szemszögből értékelni. Pedig az igazi veszély egészen másfelől leselkedik ránk. Nem tekinthető azonban véletlennek, hogy a globalizáció apostolai igyekeznek elhallgatni ezeket a veszélyeket, hiszen az ökológiai rendszerek felborulásából leszűrhető tapasztalatok súlyos ellenérveket szolgáltathatnának az emberi fajok keveredése ellen is.

 

A kutatók becslései szerint a világon mintegy 3-30 millió növény-és állatfaj él. Ezek mindegyike gazdaszervezete egy, vagy több vírusnak, melyek alkalmazkodtak a fennmaradásukat biztosító gazdaszervezethez, és az is őhozzájuk. Tehát, mondhatjuk úgy: nem ártanak egymásnak. Ha azonban a gazdaszervezetek kipusztulnak és a vírus gazda nélkül marad - ami a károsodott ökoszisztémákban egyre gyakoribb jelenség-, az árva vírus kénytelen más gazda-szervezetet választani. Szerkezeténél fogva a vírus egyébként is könnyen változik, adaptálódik, mint ezt az influenza-vírustörzsek esetében évente tapasztalhatjuk, az életközösség felborulása miatt bekövetkező nagy szelekciós nyomás pedig még inkább felgyorsítja ezt a folyamatot. Új gazdaszervezetbe kerülve azonban a vírus már korántsem ártalmatlan, mert a gazda alkalmazkodásához hosszabb időre van szükség, mely átmeneti időszakot tömegjárványok jellemzik. A korábbi szervezetével békésen együtt élő hideg vírus az új szervezetbe kerülve forróvá válik és az újságokban felröppen a hír: új, halálos kór ütötte fel fejét, pl. az AIDS, melynek kórokozója, a H.I.V.-1 és 2. vírus-törzs korábban afrikai majmokban és Közép-afrikai elzárt bennszülött törzsekben lappangott. Arra vonatkozóan, hogy hogyan kerülhetett be ez az emberiség eddigi több ezer éves történetében semmi tünetet sem okozó vírus a civilizált világ népeibe és egyáltalán: mi ezeknek a rejtélyes parazitáknak, a vírusoknak a szerepe az életközösségekben, egy machupo nevű bolíviai egérfaj szolgálhat magyarázatul.

Ez az egérfaj földalatti telepekben él és igen szapora, és gazdaszervezete a róla elnevezett Machupo-vírusnak, amely ugyanúgy szexuális úton terjed, mint a H.I.V.-vírus. Mindegyik egértelep alkalmazkodott a saját vírustörzséhez, így az mindaddig nem okoz problémát, amíg a gyorsan növekvő telepek össze nem érnek és a szomszédos telepek egyedei nem kezdenek egymással is kopulálni. Amikor ez bekövetkezik, járvány tör ki az egérpopulációban és az összeomlik. A telepek szétválnak és a folyamat elölről kezdődik.

 

 

Mindebből az ökológusok arra a következtetésre jutottak, hogy a vírusok korántsem öncélú parazitái a magasabb rendű szervezeteknek, hanem - mai nézetünk szerint - egyfajta szabályozó szerepet töltenek be az élővilágban, megakadályozva az egyes fajokat abban, hogy egymás rovására túlszaporodjanak.

Emberi vonatkozásban az AIDS-et okozó vírusok is ilyen szerepet töltenek be, és inkább a természetnek az emberiség túlszaporodására, és etnikai keveredésére adott első figyelmeztetésének, mintsem végső válaszreakciójának tekinthetők. Mert a H.I.V. nyomában már ott sorakoznak támadásra készen a trópusi esőerdők rohamosan degradálódó ökoszisztémáiból felszabaduló ismert és még ismeretlen gazdátlanná vált vírusok, melyek terjedéséhez kiváló feltételeket kínál a soha nem látott méretű emberi migráció.

Azt is világosan kell látnunk, hogy a gazdátlan vírusok nemcsak az embert fenyegetik, hanem termesztett növényeinket és háziállatainkat is és ezen túl minden más élőszervezetet, mely velük kapcsolatba kerül. Ezért kerül egyre horribilisabb költségbe a növényvédelem, az állategészségügy, ezért lesz egyre egészségtelenebb a környezetünk és mi magunk is.

 

Látjuk tehát, hogy a természetben nemcsak egyes állat-és növényfajoknak - és természetesen, magának az embernek -, hanem azokon belül egyes szeparált populációknak is lehetnek faj-és csoportspecifikus vírustörzseik, melyek a fajok közötti egyensúly fenntartását biztosítják. Tudjuk azt is, hogy az új gazdaszervezetet kereső vírusok eredeti hivatásuknak megfelelően továbbra is igyekeznek segíteni már talán nem is létező eredeti gazdáikat azáltal, hogy az idegen, konkurens szervezet elpusztítására törekednek. E vírusok számára ettől kezdve megszűnt a harmonikus együttélés lehetősége. Az állandó alkalmazkodási kényszer a gyakran változó, megtámadott szervezetek tulajdonságaihoz a vírus tulajdonságait előre nem kiszámítható módon és irányban befolyásoló módosulásokat hoz létre annak RNS-láncában. Egy ilyen eset történt a közel-múltban a világ egyik legveszélyesebb kórokozójaként ismert Ebola zaire  vírussal.

 

Az Ebola vírust a 70-es évek közepén fedezték fel Zairében, egy egész körzetek lakosságát kipusztító járvány alkalmával. Alig egy évtizeddel később ennek a letális vírusnak új mutánsa keletkezett és csak a szerencsés véletlenen múlt, hogy ez a variáns nem vált az emberiséget megtizedelő világjárvány kiváltójává. Az történt ugyanis, hogy a korábban csak kontakt úton terjedő, de az embert 98%-os biztonsággal halálosan megbetegítő vírus egy pont-mutáció hatására levegő útján terjedővé vált, viszont ez ellen a variáns ellen az emberi szervezet tudott ellenanyagot termelni, míg az eredeti törzs ellen nem. (A kísérleti majmoké egyik ellen sem!)

Ez a szerencsésnek mondható véletlen egyúttal komoly figyelmeztetés volt, mely a roncsolt ökoszisztémákból kiszabaduló vírusok instabilitására és az ebből eredő fokozott veszélyre hívta fel a figyelmet.

 

 

A mikroorganizmusok azonban nemcsak úgy lehetnek fajspecifikusak, hogy együttélés céljából alkalmazkodnak egy gazdaszervezethez, hanem úgy is, hogy ellenük a magasabb rendű szervezeteknek csak egy szűkebb köre, néhány faj, vagy fajta képtelen védekezni, míg a többieket nem tudják megbetegíteni, sőt azokban megmaradni, vagy szaporodni is képtelenek. Erre a fajta specifikusságra jó példa az Izraelben felfedezett Bacillus thüringiensis israeliensis  (BTI), mely csak a szúnyoglárvák bizonyos körét képes elpusztítani. Ez a másik szerencsés véletlen később a csípőszúnyogok elleni szuperszelektív biológiai védekezés eszközét adta a kezünkbe.

 

A két szerencsés véletlen adta felismerés nyomán viszont a világ azon körei, melyek korábban a Curie házaspár felfedezését is képesek voltak az eddig ismert legszörnyűbb tömegpusztító fegyver kifejlesztésére felhasználni, hozzáláttak egy még ördögibb terv: a gén-kompatibilitáson alapuló szuperszelektív emberölő szer kifejlesztéséhez.

 

A veszély, amivel szembe kell néznünk óriási, és korántsem csak elméleti.

Történelmi tapasztalat: ha egy fegyver kifejleszthető, azt kifejlesztik és, ha kifejlesztették, azt előbb-utóbb valahol bevetik. Öngyilkos oktalanság lenne részünkről bizonyos „józan megfontolásokban”, „nemzetközi tilalmakban” reménykedni. Tény, hogy a csupán egy fajra ható, vagy csak egyetlen fajt kímélő letális hatású vírustörzsek előállítása génsebészeti eljárásokkal ma már megoldható. Ezek bevetése, kísérleti, vagy operatív jelleggel, csupán idő kérdése. Etikailag pedig teljesen közömbös, hogy hol és kik, mely nép, vagy népcsoport ellen vetik be elsőként. A világ nemzsidó népei egyaránt veszélyeztetettek! Mi, magyarok, akiknek hazája egy új zsidó államnak van kiszemelve, elsősorban!

 

Számunkra nem vigasz, hogy Európa népeinek és a többi népek sorsa is megpecsételődött és „felszalámizásuk” megkezdődött, amikor ahelyett, hogy kollektíven ellenálltak volna annak, hogy a zsidóság Európában megvethesse a lábát, koncként dobták oda hazánkat  - akár csak a palesztin népet - e világhódító fajnak. Mert annak a fegyvernek az éle, mely az izraeli laboratóriumokban most még csak a számukra közvetlen veszélyt jelentő palesztin őslakosság és az arab népek ellen készül, rövidesen ellenünk és minden más európai nemzsidó nép ellen is bevethető lesz.

 

Kollektív tanulságként fel kell végre ismerni - és amíg nem késő, addig kell felismerni! -, hogy a zsidóság az egész emberiség ellensége és Mózes nevű prófétája parancsára annak leigázására, ha kell elpusztítására tör!

Látva, hogyan fordulnak egymás után a tudomány és technika vívmányai az ember ellen ahelyett, hogy javát szolgálnák, sokan felületesen arra a következtetésre jutnak, hogy „az emberiség még nem elég érett arra, hogy ismereteit tudássá transzformálva, azt felelősen hasznosítsa”. Holott nem  erről van szó, hanem arról, hogy a zsidóság aberrált lelkű vezetői, megszerezve a kor élen járó technológiái feletti felügyeletet, a XX. század tudományos vívmányait saját faji hegemóniájuk szolgálatába állították.

   

Nem az emberiség „kiskorú” tehát, hanem kiskorú lelki torzók uralkodnak rajta. Az „emberiség” nem lehet sem érett, sem éretlen, mert, mint olyan nincs. Ez egy fogalom, mely így értelmezhetetlen. A világon különböző fejlettségi szinten álló fajok vannak, ember-fajták, melyek számára korszakunk, a XX. század, a kőkorszaktól az űrkorszakig minden fokozatot jelenthet. Amilyen oktalanság lenne elvárni egy Amazonas-menti barlanglakó indiántól egy atomreaktor irányítását - jóllehet: ő is a XX. század embere! - épp olyan oktalanság feltételezni, hogy egy, a babiloni papucs-varró ősök talmudista erkölcsiségének szintjén megrekedt faj bármi felelősséget érezzen más népfajok, vagy általában a földi élet egésze iránt.

A probléma csupán az, hogy amíg a kőkori állapotukban leledző indiánok nem juthatnak be egy atomreaktorba (tegyük hozzá: nem is akarnak!), addig a világ elleni gyűlölettel átitatódott talmudista zsidóság a pénze és politikai befolyása révén nemcsak közelébe jutott a tömegpusztításra alkalmas csúcstechnológiáknak, hanem sikerült a hatalmat is megkaparintania azok irányítása felett.

 

Hosszú ideig, míg a közlekedési és informatikai forradalom által összeszűkült világ ennek lehetőségét meg nem teremtette, a zsidóság globális összeszerveződése és faji programjának megvalósítása csupán elméleti lehetőség volt. Addig - orvosi kifejezéssel élve - mint nem fajspecifikus fertőző ágensek terjedtek, vagy éltek lokalizált diaszpórákban az áldozatra kiszemelt népek közösségében. A megkezdett élettani hasonlatnál maradva, s követve a vírus támadási mechanizmusát egy élő szervezetben, vegyük észre a nyilvánvaló analógiákat: hogy alakította át a beszivárgó zsidóság „vírusa” a gazdaszervezetként működő népek és nemzetek génszerkezetét, hogy alkalmassá tegye azokat saját, parazita igényeinek kielégítésére?

Dezinformálással, simulékonysággal, vagy ha lehetett erőszakkal nyomták el a népek fel-fellobbanó immunreakcióit. Az ellenálló sejtek falát pénzzel tették átjárhatóvá, az erkölcsi ellenállást és az antitesteket alkohollal és a liberalizmus mérgével  közömbösítették.  Századunk elején sikerült megszerezniük a szellemi és természeti energiaforrásaink mozgósításának (transzlokációjának) kulcspozícióit és elkezdték hatalmi rákos daganatuk kiépítését. A kór műtéti kiirtására történtek próbálkozások,  terápiás kezelésére soha. A daganatos gócok további irritációjától félő népközösségek látszólag megadták magukat sorsuknak és szabad teret engedtek a sejtburjánzásnak.

 

Mára a népek testében évszázadokon át lappangva élő, az emberiség közös nagy céljaihoz és Ősteremtő Istentől rendelt küldetéséhez felnőni soha nem tudó zsidóság hideg vírusa a mérgekkel legyengített nemzettestekben forróvá vált. Megmaradásunk múlhat azon, hogy képesek vagyunk-e még immunreakcióra ezzel a vírussal  szemben.

 

 

 

  A fenti mondanivalót az orvos-biológiai szaknyelv kifejezéseivel élve is kifejtendő, jelenlegi társadalmi helyzetünk az alábbi kórismével (diagnosis) jellemezhető: A Liberális Demokrácia autolysist(feloldódást = globalizáció) kiváltó mérgével (elnevezései: liberalizmus, kozmopolitizmus, internacionalizmus, vagy a kiváltott folyamat felől nézve: polgárosodás, eltömegesülés) megtámadott szervezetek (fertőzött fogyasztói társadalmak) védekező rendszere  blokkolt.

A nem-specifikus rezisztencia (NSR = társadalmi ellenállás) gyenge, vagy nem tapasztalható. A kevésbé mérgezett gócokban (polgárosodás hiánya) gyenge lokális, specifikus immunitás (helyi, nem általános ellenállás) mutatható ki, de a társadalmi szervezet egészében az alkalmazott anti-inflamációs (gyulladást elnyomó) tüneti kezelés (dezinformatív és transz-mediatív gondolat-szupresszió = médiákon át gyakorolt tömeges agy-kontroll) hatására kevés az antitest, valamint az antigének felismerését elősegítő és az immunválaszt erősítő emlékezősejt... azaz az emlékezni, gondolkodni és ellenállni képes nemes!

 

(1999)

___ . ___

 

E dolgozat közlését annak idején több folyóiratunk sem vállalta. Sokan „kételkedtek”, a Magyar Fórum és Csurka István elutasító sorai jellemzik a szólás-és vélemény-nyilvánítás, valamint az "információ áramlás" szabadságának helyzetét a „létező” liberális demokráciában.

 


Nem fogalmaztam meg „áttételesebben”, viszont másfél év múlva, egyrádió-riport kapcsán, visszatértem a témára egy válasz-levél erejéig:


 


 

 

Mindezt lassan huszonöt éve sejtjük, tizenöt éve biztosan tudjuk és közvéleményünk felébresztése céljából megírtuk, s ma már eljutottunk odáig, hogy - mint az alábbi, 2014-es keltezésű jegyzet is bizonyítja - már azok is kezdenek félni ezen emberiség-ellenes merénylet következményeitől, akik aktívan részt vettek és vesznek e bűn-sorozat elkövetésében. De azok, akik ellen ténylegesen irányul - irányulhat - e fegyver éle, ma is alszanak.

Ezért ismét csak más szavakkal szeretném felhívni figyelmét minden süket és vak nemzettestvéremnek, hogy ha a zsidóság e fegyver birtokában etnikailag tiszta helyzetet kIván majd magának teremteni a pl. itt a Kárpát-medencében, akkor e fajspecifikus biológiai fegyver nem állampolgársági alapon fog válogatni, s ha velünk magyarokkal kezdik - s miért ne kezdenék, amikor már kinyilvánították többször is, hogy hazánk megszállása stratégiai céljuk -, akkor a világon minden magyar potenciális áldozattá válhat nemcsak határon innen, hanem túl is. Ismét csak más szavakkal: a faji (genetikai) alapon szelektáló biológiai fegyvert a mentálisan leépült és vak nemzeti tömegek csendes asszisztálása mellett mára már kifejlesztették, s már csak egyetlen "választási" lehetőségünk maradt! Illetve van még kettő: az egyik a csendes nemzeti eutanázia, a másik pedig - azt nem mondom itt ki; mindenki találja ki magának!..

 

JÁRVÁNYOK

FEBRUÁR 18, 2014 FELTÖLTÖTTE:THEA 928

Kína azt állítja, az USA biológiai fegyverekhez gyűjt kínai, európai és arab géneket Forrás: wantchinatimes.com

Egy kínai katonai újság, a China National Defence szerint amerikai tudósok kínai etnikumú személyek génjeit gyűjthetik genetikailag célzott biológiai fegyverek kifejlesztésére.

Az 1975-ben életbelépett Biológiai és Toxikus Fegyverszüneti megállapodás ellenére számos ország, köztük az Egyesült Államok és Izrael is, folytatja a biológiai fegyverek kifejlesztését célzó programokat, írja a lap.

Információik szerint az Egyesült Államok egy titkos projekt keretében olyan genetikai fegyvert fejleszt, ami kínai, fehér európai és arab személyek génjeivel kísérletezik. Sokan úgy gondolják, hogy számos nem katonai szervezet is részt vesz az amerikai génháború projektben, annak reményében, hogy olyan gyógyszereket és élelmiszereket fejlesszenek ki, amelyek megváltoztathatják a célcsoportok génszerkezetét, teszi hozzá a lap.

A cikk arról is beszámol, hogy az Egyesült Államok már számos genetikai fegyverrel rendelkezik, például olyan formában, hogy egy Afrikából vagy a közel-keletről származó vírust juttatnak be mondjuk a borászatnál alkalmazott élesztőbe különböző betegségek elterjesztéséhez. Oroszországról is úgy gondolják, hogy a genetika segítségével fejleszt egy új anthrax (lépfene) jellegű toxin variánst, ami ellenáll az antibiotikumoknak, míg Izraelről az a hír járja, hogy az arabok számára veszélyes, de a zsidó származásúakra ártalmatlan genetikai fegyver kifejlesztésén dolgozik.

Ezek az országok komoly forrásokat biztosítanak a génkutatás számára, mert a genetikai fegyverek nemcsak hatékonyak, de költségtakarékosak is, ha tömeges mészárlásról van szó, áll a cikkben. Összehasonlításképpen az Egyesült Államok hozzávetőleg 5 millió dollárból képes felépíteni a genetikai fegyverek tárolására alkalmas létesítményt, míg ugyanez atomfegyverek esetében 5 milliárd dollárba kerülne. Az Ebola vagy mondjuk a HIV vírus fegyverré alakításával az egész emberiséget elpusztíthatják.

A genetikai fegyvereket sok más módon is bevethetik. Például baktérium vagy vírushordozó rovarokat és mikroorganizmusokat engedhetnek ki a szabadba, a folyóvizekbe, a városokban vagy tömegközlekedési hálózatokban.

A genetikai fegyvereket sokkal nehezebb kimutatni és sok esetben csak a készítő rendelkezik a genetikai „kódhoz” tartozó kulccsal, ami megnehezíti az esetleges ellenszerek kifejlesztését. A hagyományos fegyverekkel összehasonlítva a genetikai fegyverek sokkal nagyobb pszichológiai kárt okozhatnak a célcsoportban.

A biotechnológia rendkívül gyors fejlődésével ezek a fegyverek sajnos egyre nagyobb és valós veszélyt jelentenek az emberiségre nézve.