A Tradicionális Nemzeti Jobboldal

Nemzetpolitikai programjának irányelvei

 

 

 

1.                Ideológiai alapelvek

1a) TNJ nemzetpolitikai programjának célkitűzései

       és ideológiai vázlata

1b) Jogi alapelvek

2.                Társadalompolitika – Kultúrpolitika,

vallás-és oktatás ügy

2a) Társadalompolitika

2b) Kultúrpolitika, oktatásügy, vallásügy

3.                Gazdaságpolitika

3a) Általános gazdaságpolitikai célok

3b) Agrárpolitika - Vidékfejlesztés

3c) Iparfejlesztés

3d) Kereskedelem és pénzügy-politika

3e) Egészségügy - szociálpolitika

4.                Honvédelem, nemzetbiztonság

5.                A TNJ külpolitika irányelvei – viszonyunk a világhoz

 

 

(Megjelent az Ébredés Mozgalom kiadásában és a BrusaM Kiadó gondozásában  2002. Békéscsaba)

 

A Tradicionális Nemzeti Jobboldal nemzetpolitikai programjának irányelvei

Társadalompolitikai célkitűzések

 

 

1.    A TNJ ideológiai alapelvei

1a) Társadalompolitikai célkitűzések – ideológiai vázlat

 

A TNJ nemzetpolitikai stratégiája antiliberális stratégia, melynek célja a nemzeti élettér etnikai és kulturális identitásának megőrzése, a nemzeti géniuszunk kifejtését és az elfogulatlan nemzeti életet lehetetlenné tevő gazdasági-politikai függőségünk felszámolása.

Társadalom-és gazdaságpolitikai programunk a nemzeti egység, valamint a birtokos magyarság és Magyarország megteremtésének, a magyar nemzet önvédelmi ereje megerősítésének komplex program-ja, melynek középpontjában a nemzeti erőnk bázisát adó vidék, a gazdaság kulcságazatának számító mezőgazdaság és az ehhez kapcsolódó ipari-kereskedelmi háttér megerősítése és érdekvédelme áll.

 

A TNJ szerint az embert - akár mint fajt, akár mint nemzetet, vagy egyént - kultúrája jellemzi, ezért nemzetpolitikai programunk – ellentétben a liberalizmus anyagelvűségével és materiális mutatóival - a szellemi világ minőségi értékeire helyezi a hangsúlyt. A tradicionális (jobb)oldal értékrendje nemcsak elméletileg tesz éles különbséget a mennyiségi (gazdasági) és a materiális értékmérőkkel meg nem fogalmazható minőségi értékek között, hanem ezt a különbségtételt az élet minden területén érvényesíteni kívánja. Célunk egy kiválóságot és minőségi értékeket tisztelő, nemzeti értékeire büszke és azt ápoló, az egyéni boldogulás és felemelkedés útját nemzeti keretek között kereső, nyitott hierarchikus társadalom megteremtése.

 

Egy nemzet karakterét kialakító, egyszersmind legfontosabb nemzeti összetartó erők: a közös származás, a történelmi sorsközösség és a nemzeti kultúra.

 

A XX. század egyéni és nemzeti sorstragédiákkal terhes történelme is azt bizonyítja, hogy a civilizáció vívmányai csak a kultúra által válhatnak a jólét és nemzeti felemelkedés forrásává.

 

4

 

A Tradicionális Nemzeti Jobboldal nemzetpolitikai programjának irányelvei

Társadalompolitikai célkitűzések

 

A kultúrák különbözősége elsősorban a vallások és létszemlélet különbözőségében nyilvánul meg. Nézetünk szerint magyar nemzeti kultúránk megtartása és élővé tétele csak magyar (nemzeti) vallási alapon képzelhető el.

A tradicionális létszemléletű mozgalmunk ezért elutasítja az erkölcsi értékrendünktől és hagyományainktól idegen zsidó-kereszténységet és annak nemzetellenes kozmopolitizmusát.

A világ ökológiai egységét az Élet lényegének tekintő fajtisztelő és fajvédő társadalompolitikánk alapja a nemzetek és kultúrák harmonikus és hegemónia mentes egymás mellett élése és egymást támogató együttműködése.

 Ellenezzük a fajhígítás minden formáját, az etnikai keveredést, az idegenek fajok és kultúrák befogadását, mely az Új VilágRend programjában foglalt genocídium eszköze. Ennek szellemében elutasítjuk a liberális multiraciális (soknemzetiségű) államtípust, és védeni kívánjuk fajtánkat, nemzeti életterünket és kultúránkat minden gyarmatosító, beolvasztó, antinacionalista törekvéssel szemben.

 

Nemzeti egységben gondolkozó politikai programunk fontos jelmondata: Magyarország a magyaroké!

 

Annak érdekében, hogy céltudatosan mozgósíthassuk nemzeti erő-inket, nemzetpolitikai stratégiánk határozott ellenségképet vetít a társadalom elé.

Ezt az ellenséget társadalmilag a cionista világhatalmat jelentő globalizációban és Új VilágRendben (ÚVR), ideológiailag az ÚVR kiépítését segítő, marxista-és liberál-materialista világnézeti alapokból sarjadt Liberális Demokráciában (LD), fizikailag pedig az ezen folyamatokat és ideológiákat segítő, képviselő és megszemélyesítő multinacionális intézményekben jelöljük meg.

Ezen ellenségképpel és a jelen helyzetből kivetíthető negatív nemzeti jövőképpel – az ebben feltáruló nemzeti és egyéni sorstragédiákkal – világosan rá kívánunk mutatni, hogy minden materialista ideológián alapuló társadalmi forma: a szocializmus, liberál-szocializmus és a liberal-kapitalizmus, valamint az ezek szolgálatába szegődött vallási irányzatok minden árnyalata nemzetellenes célokat szolgál.

 

5

A Tradicionális Nemzeti Jobboldal nemzetpolitikai programjának irányelvei

Nemzetpolitikai célkitűzések

 

 

Programunk számol azzal a politikai alaphelyzettel, hogy a liberalizmus által támogatott negatív társadalmi és kulturális folyamatok jelenleg az önérdekét még fel nem ismerő társadalom többségének passzív jóváhagyásával mennek végbe. Ahhoz, hogy a nemzetté emelkedő nép ráébredjen kilátástalan helyzetére és azokra a veszélyekre, melyek az Új VilágRend részéről fenyegetnek közösséget és egyént egyaránt, a felvilágosításon, e veszélyekre való konkrét rámu-tatáson túl új eszmékre és értékrendre, valamint utópiáktól mentes nemzetmentő gazdaságpolitikai programra van szükség.

 

Nemzeti program – ideológiai okokból – egyedül tradicionális  (jobboldali) program lehet.

 

A TNJ nemzetpolitikai programja azonban nem a jelenlegi gazdasági, társadalmi és politikai folyamatok kritikája kíván lenni, hanem a fő hatásterületeket alapvetően érintő és módosító akcióprogram, mely a jelenlegi általános destrukcióval szemben világos élet-és jövőképet mutat fel  a társadalomnak.

Programunk nemcsak a jelenlegi nemzeti feloldódási folyamatot  lesz hivatott megállítani, hanem egyúttal alkalmazkodóképessé is akarja tenni nemzetünket a XXI. század elejére prognosztizált ökológiai világkatasztrófa következményeinek kivédésére. Nemzetpolitikai programunk tehát nem egy alternatív gazdaság-politikai program a közelmúltban felvonultatott számtalan, de minden esetben kifejezetten a jelenlegi hatalmi törekvéseket és destruktív folyamatokat támogató (szocialista, szociál-liberális, liberális és „nemzeti-liberális”) programok közül, hanem az egyetlen megvalósítható, a gazdaság-és társadalom-politika minden elemét világnézetileg is egységes  rendszerbe ötvöző,  nemzeti túlélésünket biztosító program.

Ez a program a jövő gazdasági rendszerét nem egy globális világgazdaságban, hanem önálló nemzetgazdaságok regionális szerve-ződésében (gazdasági régiók) látja. A gazdaságot – ellentétben az elmúlt hatvan év politikai gyakorlatával - nemzeti függetlenségünk és jólétünk szolgálatába kívánjuk állítani.

 

6

A Tradicionális Nemzeti Jobboldal nemzetpolitikai programjának irányelvei

Jogi alapelvek

 

A TNJ megjelenése a magyar politikai életben egyúttal politikai paradigma váltást is jelent. A közéletből rég kiiktatott fogalmaknak újra „polgárjogot” kívánunk adni. Nem politikai program pontnak tekintjük – bár az is lehetne -, hanem nemzetpolitikai programunk szellemét átható, hitelességét alátámasztó legfőbb erkölcsi parancsnak, hogy

a becsületet tekintjük minden közéleti politizálás alapjának.

 

Hogy fokozottan érvényt szerezhessünk ennek a programunk alapját képező erkölcsi értékrendnek, a kidolgozott nemzetpolitikai progra-munkat nem parlamenti politikai programbeszédekben, hanem magyar nemzeti vallásunk templomainak szószékeiről, kívánjuk meghirdetni.

Antiliberális stratégiánk fontos részét képezi az elnyomott nemzeti öntudat felébresztése és globalizációs folyamatokkal szemben egy erkölcsi-kulturális nemzeti ellenállás kibontakoztatása, azaz az öntudatosuló nemzet antiliberális egységfrontba tömörítése. Nemzetpolitikai programunknak ez a nyilvánosságra hozott tömörített vázlata is  ezt a célt szolgálja.

 

1b) A TNJ nemzetpolitikai programjának jogi alapelvei

 

A TNJ jogrendszerének alapja az ősi alkotmányunkban (Aranybulla) gyökerezik. E jogrendszer célja a nyitott, értékelvű, hierarchikus társadalom működési kereteinek megteremtése és a nemzeti csoportérdek prioritásának biztosítása.

Jogrendszerünk minden magyar állampolgárnak azonos alapjogokat biztosít, melyek megegyeznek a nemzetközi chartákban lefektetett általános emberi jogokkal, kimondva egyúttal, hogy Magyarországon a magyar nemzetközösség létérdekeivel ellentétes egyéni, vagy csoportérdek nem érvényesülhet.

 

A Tradicionális Nemzeti Jobboldal a nemzetközi joggyakorlathoz igazodva – kényszerűségből - elfogadja a kettős állampolgárság jogintézményét, de éppen ezért a nemzethez tartozást nem az állampolgár-sághoz, hanem származáshoz köti.  Egyszersmind, ezt a nemzethez tartozást egy minőségileg magasabb kategóriának tekintve, ahhoz az állampolgári alapjogokon túlmenő társadalmi preferenciákat kapcsol.

7

A Tradicionális Nemzeti Jobboldal nemzetpolitikai programjának irányelvei

Jogi alapelvek

 

Az államalkotó magyarsághoz való viszony alapján jogrendszerünk különbséget tesz a magyar nemzetközösség államhoz kötődő és államon kívüli (idegen állampolgársággal is, vagy csak azzal rendelkező) tagjai, valamint a hazánkat csak lakóhelynek tekintő betelepültek között.

Ilyen értelemben a magyar nemzetközösség tagja az, akinek szülei magukat az elmúlt népszámlálások alkalmával magyarnak vallották.

Ennek értelmében a magyar nemzetközösség tagja lehet külföldi állampolgár is és viszont: nem minden magyar állampolgár lesz tagja szükségszerűen a magyar nemzetközösségnek.

 

A magyar nemzetközösség minden magyar, vagy nem magyar állampolgárságú tagja bel-és külföldön egyaránt a magyar állam védelme alatt áll, és a Szent Korona felségterületén megkülönböztetés nélkül részesül a nemzetközösség tagjait megillető preferenciákban.

 

A magyar nemzetközösség magyar állampolgárságú tagjai korlátozás nélkül részt vehetnek a közügyek gyakorlásában. Közhivatalokat, vezető állami (politikai) és gazdasági tisztségeket csak ilyen személyek tölthetnek be.

A magyar nemzetközösség idegen állampolgárságú tagjai élvezik a magyar nemzetközösség tagjait megillető egyéb jogokat, kivéve azokat a jogokat és preferenciákat, melyek a magyar állampolgár-sághoz és nemzetközösségi tagsághoz együttesen kapcsolódnak.

 

A törvény szelleméből következik, magyar nemzetközösséghez való tartozás, vagy az attól való elhatárolódás egyéni elhatározás és lelki beállítottság függvénye. Ezért minden nagykorú személynek élete során egy alkalommal lehetősége lesz arra, hogy egyszerű jognyilatkozattal végérvényesen megváltoztassa a magyar nemzetközösséghez fűződő viszonyát.

 

Mivel magyar nemzetközösséghez tartozás társadalmi rangot jelent, ezért bűncselekmények elkövetői nem lehetnek a magyar nemzetközösség tagjai. A köztörvényes bűncselekmények elkövetői véglege-

 

8

A Tradicionális Nemzeti Jobboldal nemzetpolitikai programjának irányelvei

Jogi alapelvek

 

 

sen elvesztik nemzetközösségi tagságukat. A nemzetközösségből való kizárás mellékbüntetése a hozzátartozókat nem érintheti.

 

Történelmünk során több alkalommal bebizonyosodott, hogy a magyar állam keretein belül élnek olyan népcsoportok, melyek kritikus helyzetekben mindig készek voltak az államalkotó nemzetet hátba támadni és a külföldi ellenségeinkkel szövetséget kötni.

Az államalkotó magyarsághoz való viszony alapján jogrendszerünk ezért külön kezeli azokat az etnikai csoportokat és vallási közösségeket, melyek magyar állampolgárok ugyan, de nem vallják magukat magyarnak. Etnikai különállásuk okait a törvény nem vizsgálja. Rájuk természetesen ugyanazok az általános jogok és kötelezettségek vonatkoznak, mint minden más állampolgárra, de nem részesülhetnek a magyar nemzetközösség tagjait megillető preferenciákban.

 

Azokra, akik a magyar nemzetközösséggel való hagyományos szembenállásukat, vagy közömbösségüket etnikai, vagy vallási elkülönülésükkel is kifejezésre juttatják, hon-és nemzetvédelmi okokból nem lesznek vonatkoztathatók azok a jogok és kötelezettségek, amelyek a magyar nemzetközösség önvédelmi képességével és csoportérdek védelmével összefüggésbe hozhatók.

 

A TNJ jogrendszere eszerint magyar állampolgársághoz és magyar nemzetközösségi tagsághoz fűződő jogokat különböztet meg.

 

Általános állampolgári jogok és kötelezettségek:

 

Minden magyar állampolgárt megillető általános állampolgári jogok: a jelenlegi Alkotmány XII/ 54. § (1-2), 55. § (1-3), 56. §, 59. § (1), 60. § (!), 61. § (!), 62. §, 63. § (1-2), 64. §, 66-67. §, 69. § (1-3), 70/B-F. §, 70/G. § (2), 70/I-K. §, -aiban foglalt jogok, valamint

- az Alk. I. fejezet 13. és 14. §-aiban foglalt tulajdonhoz és örökléshez való jog, a földbirtokra vonatkozó jogkorlátozással.

 

 

9

A Tradicionális Nemzeti Jobboldal nemzetpolitikai programjának irányelvei

Jogi alapelvek

 

A Magyar Nemzetközösség tagjait megillető jogok és kötelezett-ségek:

 

A Magyar Nemzetközösség nem magyar állampolgárságú tagjait megillető alapjogok:

- állampolgárság megszerzése egyszerűsített ügyvitellel;

- vízummentes belépés a világ bármely országából;

- szabad letelepedés és munkavállalás, valamint

- az Alk. I. fejezet 13. és 14. §-aiban foglalt tulajdonhoz és öröklés-hez való jog, a földbirtokra vonatkozó jogkorlátozással.

A Magyar Nemzetközösség magyar állampolgárságú tagjait megillető jogok és kötelességek: a fenti törvényekben foglalt általános állampolgári és nemzetközösségi tagsághoz fűződő jogokon kívül

 az Alk. 70. § (1), (4), 70/H. § (1)- ben foglalt jogok, továbbá

- a magyar nemzetközösség tagjait megillető alapjogok;

- az Alk. I. fejezet 13. és 14. §-aiban foglalt tulajdonhoz és örökléshez való jog, a földbirtokra vonatkozó jogkorlátozás nélkül;

- a földbirtokhoz kötött jogok és kötelezettségek gyakorlása;

- fegyveres katonai kiképzésben való részvétel (a nők kivételével);

- a Nemzetőrségben való részvétel és az ehhez kapcsolódó jogok és kötelezettségek gyakorlása;

- fegyver tartási és viselési jog;

- közhivatalok, köztisztviselői, közalkalmazotti és államigazgatási munkakörök betöltésére való jog;

- súlyozott szavazati jog (választójogi pluralitás);

- állami kitüntetésekre való jog;

 

A TNJ az Alkotmány XII. fejezetében foglalt alapjogok közül az alábbiakat jelenlegi formában nem fogadja el: 57. § (3), (5),  58. § (1-3), 60. § (2), 61. § (1-2), 65. §, 68. § (1), (2), (4), 70. § (1), (2), (4), 70/A. § (1-2), 70/D. § (2), 70/G. § (1), 70/H. § (2),

 

A TNJ jogrendszere elismeri és nemesi cím adományozásával is jutalmazza a kiválóságot és a nemzeti érdekek szolgálatát. A kiválóság alapján elnyerhető, társadalmi elismerést és közügyek irányítására való előjogokat biztosító nemesi cím személyre szóló és nem örökölhető.

10

A Tradicionális Nemzeti Jobboldal nemzetpolitikai programjának irányelvei

Jogi alapelvek

 

A közügyek gyakorlásában és a közhivatalok betöltésénél, szavazásoknál a pluralitás, azaz a súlyozott szavazat elve kell érvényesüljön. Javaslatunk szerint:

- választásoknál és népszavazásoknál minden magyar állampolgár 1 szavazat-ponttal rendelkezik. Ezen felül

- iskolai végzettségtől függően minden magyar állampolgár 0-2 plusz szavazat-ponttal rendelkezhet;

- a magyar nemzetközösség minden tagja 1 plusz szavazatponttal rendelkezik;

- a nemzetőrség tagjai 1 plusz szavazatponttal rendelkeznek.

 

A közhivatalok és vezető állami tisztségviselők törvénybe nem ütköző etikai vétségeit nemzeti Becsületbíróság bírálja el. A Becsületbíróság elmarasztaló ítélete hivatalvesztés jogkövetkezményét vonhatja maga után. 

 

A jogalkotásunk fontos alapelve, hogy az egyéni és kollektív, a nemzeti és nemzetiségi (nemzetközösségi) és egyéb csoportérdekek nem kerülhetnek egymással ellentétbe.

Minden közösségnek, jellegére való tekintet nélkül, joga van arra, hogy szűkebb csoportérdekeit megfelelő helyi, vagy országos fórumokon képviselje. Az érdek-csoportok és közösségek országos érdekképviseleti fóruma az Országgyűlés Alsóháza.

A magyar nemzetközösségen kívül álló nemzetiségi-etnikai csoportok politikai szervezeteket nem hozhatnak létre.

 

Jogrendszerünkben minden tételes jog alapja a tradíciókon alapuló erkölcs-és szokásjog, mellyel ellentétes jog nem alkotható. A tételes jogot úgy kell megfogalmazni, hogy az világos, közérthető és egyértelmű legyen.

Jogrendszerünk és jogalkotásunk meg kívánja szűntetni a liberális jogalkalmazásban már teljesen mindennapos, joggal való visszaélés lehetőségét. Elutasítjuk a törvények végrehajtási utasításaiban megtestesülő „jog-átértelmezés” és jogi csűrés-csavarás gyakorlatát, és csak egyféleképpen értelmezhető jogszabályokat fogadunk el.

A bíró, ha a tételes joggal és/vagy annak szellemével ellentétes ítéletet hoz, elveszti hivatalát.

11

A Tradicionális Nemzeti Jobboldal nemzetpolitikai programjának irányelvei

Jogi alapelvek

 

A Szent Korona felségjogát és ezzel összefüggésben a nemzeti szuverenitásunkat és érdekeinket sértő, vagy veszélyeztető cselek-ményekkel és politikai szándékokkal kapcsolatban jogrendszerünk ismét be fogja vezetni és a legsúlyosabb módon – teljes, vagy részleges vagyonvesztéssel is - szankcionálni fogja a hazaárulást.

 

A legsúlyosabb - élet elleni - bűncselekmények esetében vissza kívánjuk állítani a halálbüntetést, olyan formában, hogy az ítélet szabad választást engedjen az elítéltnek a halálbüntetés elfogadása, az életfogytig tartó és nem enyhíthető szabadságvesztés, illetve az ország végleges elhagyása között.

A börtönrendszert a humanitárius szempontok figyelembe vételével úgy kell átalakítani, hogy megszűnjön a börtönök „gyógyintézmény” és „bűnöző-kiképző” jellege.

 

A jogi alapelveink elvetik a diktatúra minden formáját, a liberális demokrácia többségi diktatúráját is. 

Minden országos és helyi, a Szent Korona felségjogait és nemzeti érdekeinket nem érintő közügyben népszavazással kell dönteni. A közösséget érintő döntésnek mindenkor figyelembe kell vennie a kisebbség véleményét is.

Nemzeti –nemzetközösségi- érdeket érintő ügyekben népszavazást nem lehet kezdeményezni, mert ilyen esetben csak a nemzeti érdekkel összhangban hozható döntés. (Aki ezzel ellentétes véleményt képvisel, az hazaáruló, vagy hülye. Egyik esetben sem rendelkezhet szavazati joggal és nem tölthet be közhivatalt.)

 

A magyar nemzetközösség életét, biztonságát befolyásoló politikai és gazdasági döntések és szerződések mindenkor nyilvánosak. Titkos megállapodások, ilyen záradékokkal ellátott szerződések nem köt-hetők.

 

A Szent Korona jogait semmilyen törvény, nemzetközi, vagy egyéb szerződés nem korlátozhatja. A Szent Korona jogainak csorbítására irányuló minden szándék és cselekmény hazaárulásnak minősül.

 

12

A Tradicionális Nemzeti Jobboldal nemzetpolitikai programjának irányelvei

Társadalom politika

 

A Szent Korona történelmi jogait Alkotmányba kell foglalni. A Szent Korona jogai közé tartozik az állami függetlenséghez és a területi integritáshoz fűződő jog, a Korona tulajdonjoga (nemzeti vagyon), a birtokjog (minden föld, ásványi kincs és természeti erőforrás tulajdonjoga), valamint a közhatalom (törvényhozás).

 

A Szent Korona jogait kizárólag a nemzeti csoportérdekek védelme iránt elkötelezett, a magyar nemzetet megjelenítő magyar nemesi elit képviselheti hitelesen.

 

Ugyancsak a nemesi elit jogosult a magyar népet a törvényhozás szintjén képviselni, valamint Magyarország és a magyar nemzet érdekeinek külföldi képviseletére.

 

Képviselői funkciók csak a nemesi közszolgálat (nobile officium) elve alapján tölthetők be és gyakorolhatók. A képviselő költségtérítésen és munkaidő-arányos átlagbér térítésen kívül más javadalmazásra nem tarthat igényt.

 

2a) A TNJ társadalompolitikai programjának alapelvei

 

Európa társadalmai ma - államformájuktól függetlenül - hasonló globális kihívásokkal és társadalmi bajokkal küszködnek. A planetáris világrend nemzetsorvasztó, elidegenítő és eltömegesítő hatása - éppen azáltal, hogy általános emberi vágyakra és gyarlóságokra építi hatalmi politikáját -, nem ismer országhatárokat és társadalmi korlátokat.

 

A társadalmi feszültségek és konfliktusok forrása alapvetően soha-sem az államforma, hanem annak megvalósulási formája. A monarchikus hatalmi forma ugyanúgy biztosíthatja egy társadalom elfogulatlan életéhez szükséges kereteket, mint a köztársaság, de minden társadalmi forma torkolhat anarchiába, ha a társadalmi keretek megmerevednek és egy értéktévesztett, önmaga szűk csoportérdekein kívül semmi mást sem képviselő hatalmi „elit” kezébe kerül a közhatalom.

 

 

13

A Tradicionális Nemzeti Jobboldal nemzetpolitikai programjának irányelvei

Társadalom politika

 

Bár a TNJ világnézeti elveiből logikusan következik, hogy egyértel-műen a hierarchikus társadalom híve, mégis megtévesztő lenne úgy fogalmazni, hogy a célunk egy ilyen társadalom megteremtése. Ugyanis minden társadalom-szervezés természetszerűleg egyfajta hierarchiára épül (akkor is ha ezt tagadja), ilyen formán nem a hierarchia léte, vagy nem léte, hanem annak zártsága és hatalmi jellege körül forog a kérdés.

A tömegtársadalmakban kialakuló kisebbségi és többségi diktatúrák minden formája (marxista és liberális diktatúrák, a kiépülő ÚVR /azaz zsidó világkirályság/ diktatúrája, a katonai diktatúrák stb.) hatalmi hierarchiára építi rendszerét. Minden hatalmi (vagy hatalmivá alakuló) hierarchia pedig törvényszerűen zárt, megmerevedett társadalmi osztályokat, kasztokat eredményez.

 

A népet és nemzetet hitelesen képviselő, minőségi kiválasztottságon alapuló nemzeti elit (nemesség) hierarchiája viszont csak nyitott és közmegegyezésen alapuló („demokratikus”) lehet. 

 

A Tradicionális Nemzeti Jobboldalnak ezért nem a fennálló államforma öncélú, hatalmi célokat álcázó megváltoztatása a célja, hanem annak intézményeit kívánja új tartalommal megtölteni.

 

Ennek értelmében a TNJ nemzetpolitikai programja javaslatot tesz az Alkotmány I. fejezetében foglalt 2. § (2), 3. § (2), 5. §, 7. § (1), (2), 8. § (4), 9. § (1), (2), 10. § (1), (2), 11. §, 13. § (1-2), és a 14. §, valamint az ezen pontokkal összefüggő, az Alkotmány II-XIII. fejezetében foglalt jogszabályok módosítására, továbbá a fenti fel-sorolással nem érintett paragrafusok háttértartalmának felülvizsgálatára.

 

A javaslat szerint Magyarország politikai határain belül a nemzeti szuverenitás és az alkotmányos közhatalom megtestesítője, valamint  minden birtokjog, különösképpen minden földbirtok jog forrása a Szent Korona (2. §).

 

 

14

A Tradicionális Nemzeti Jobboldal nemzetpolitikai programjának irányelvei

Társadalom politika

 

Magyarországon szabadon működhetnek a politikai pártok (3. §), de a nemzeti érdekeinkkel ellentétes politikai célok és ideológiák képviselete hazaárulásnak minősül.

A nemzeti érdekek következetes képviseletén kívül más politikai szándék a magyar parlamentben  büntetlenül nem érvényesülhet.

A 3. § (2) bekezdését pedig, mint olyan pontot, melyben egyértelműen a közvélemény befolyásolásának és hatalmi célok szolgálatába állításának antidemokratikus és nemzetellenes célja húzódik meg, el kívánjuk törölni.

 

A nemzeti csoportérdek védelem egyedüli letéteményese a nemzeti jobboldalt tömörítő TNJ, mely a törvényhozás munkáját a legszéle-sebb társadalmi nyilvánosság és ellenőrzés mellett, a dolgozói és társadalmi érdekképviseleti szervezetek, munkástanácsok bevonásával végzi (4. §).

Ebben a politikai rendszerben tehát az internacionális hatalmi politika céljait szolgáló politikai pártok társadalmi vákuumba kerülnek, létjogosultságuk megszűnik és – elképzelésünk szerint - fokozatosan elenyésznek.

 

A Magyar Szent Korona Állama – államformától függetlenül – védi állampolgárai és a magyar nemzetközösség tagjainak érdekeit és a Szent Korona felségterületét (5. §), melyet sérthetetlennek tekint.

Ennek értelmében a TNJ újra kívánja tárgyalni a történelmi határok megváltoztatását eredményező korábbi, diktátum-jellegű nemzetközi egyezmények magyar nemzetközösség tagjait és a Szent Korona jogait érintő vonatkozásait.

A nemzeti életterünk történelmi határainak visszaállítását célzó minden tárgyalásos rendezés alapja (6. §) csak és kizárólag a történelmi Nagymagyarország területén élő magyar nemzetközösség tagjainak népszavazással kinyilvánított akarata lehet.

 

Jogrendszerünk elfogadja a nemzetközi jog nemzeti érdekeinket és önállóságunkat nem sértő szabályait (7. § (1)).

Csak nemzeti érdekeinkkel összhangban álló törvények hozhatók, ezért a nemzeti érdekeinket, kül-és belbiztonságunkat érintő törvé-

 

15

A Tradicionális Nemzeti Jobboldal nemzetpolitikai programjának irányelvei

Társadalompolitika

 

nyek hozatalához – értelemszerűen - a törvényhozó testület teljes egyetértése  szükséges (7. §).

 

A jognak a társadalmi igazságosságot és a magyar nemzetközösség érdekeit kell szolgálnia. Első és legfontosabb feladatnak tekintjük ezért az alkotmányozó országgyűlés összehívását és az új szellemű alkotmány megszövegezését.

 

Jogrendszerünk minden állampolgárunk számára biztosítja az általános emberi jogokat. Ezek a jogok azonban nem sérthetik a magyar nemzet erkölcsi értékrendjét, kulturális és történelmi tradícióit és nemzetbiztonsági érdekeit (8. § (1, 4)).

 

Jogalkotásunk támogatni kívánja a gazdaság minden ágazatának nemzeti érdekeink szolgálatába állítását (9. § (1-2)). A nemzeti piacgazdaság célja a „gazdag állampolgár = gazdag ország” elv érvényesítése. Törvényeink ezért fokozottan védik a magyar vállalkozók, munkavállalók és fogyasztók érdekeit.

 

Az Alkotmány 10. §-ával összefüggésben ki kell nyilvánítani, hogy minden földbirtok-jog forrása a Szent Korona. A nemzeti vagyon – melynek része a termőföld - a Szent Korona tulajdona, s mint ilyen, elidegeníthetetlen.

 

A Szent Korona a földbirtok használati jogát a magyar nemzetközösség magyar állampolgárságú tagjaira örökletesen és visszavonhatatlanul átruházza. A földbirtokláshoz törvényben szabályozott különleges jogok és kötelezettségek kapcsolódnak.

Az örökös, személyes (családi) használatba adott földbirtokot kisajátítani, visszavenni nem lehet (13. § (2)). Minden tulajdon szabadon örökölhető, a földtulajdon örökölhetőségének azonban feltétele a ma-gyar állampolgárság és a magyar nemzetközösséghez tartozás.

A földbirtok és minden jövedelmet nem termelő ingatlan egyenes ágon illetékmentesen örökölhető (14. §).

 

A nem jövedelemtermelő ingatlan és vagyon mentes minden adótól.

 

16

A Tradicionális Nemzeti Jobboldal nemzetpolitikai programjának irányelvei

Kultúrpolitika, oktatás

 

Jogrendszerünk elítéli az erkölcsromboló devianciát (15. és 16 §) és nem biztosít megkülönböztetett jogokat a természetellenes, erkölcsi és kulturális hagyományainktól idegen párkapcsolatoknak. Nem tekintjük törvényes kapcsolatnak az élettársi kapcsolatot és arra a házastársi kapcsolatban érvényesülő társadalmi és vagyonjogi jogok (pl. öröklés, adó-preferenciák, hitelkedvezmények stb.) nem vonatkoztathatók.

A TNJ társadalompolitikája választ akar adni a nemzeti összekötő erők fellazítására és a társadalom etnikai felhígítására irányuló LD programra is. Ezeknek a kihívásoknak a megkerülése későbbi súlyos társadalmi problémák forrásává válhatna.

A Magyar Szent Korona Államának alkotmánya lehetővé teszi továbbra is, hogy hazánkban a politikai okokból üldözöttek ideiglenesen menedéket kaphassanak. A nem magyar nemzetközösséghez tartozó bevándorlók, menekültek azonban nem kaphatnak végleges letelepedési engedélyt, nem szerezhetnek magyar állampolgárságot.

 

2b) Kultúrpolitika, oktatásügy, vallásügy

 

Az egyén életpályája, sikere, vagy kudarca, végső soron az önsorsá-val való megelégedettség és önkifejezés felé vezető útja, a genetikai öröklöttsége és a környezete által teremtett lehetőségek eredőjeként alakul.

A TNJ kultúrpolitikájának célja, hogy megteremtve az egyéni adottságok és az azok kibontakoztatásához szükséges lehetőségek közötti összhangot, előmozdítsa a társadalmi nemesedés folyamatát, és segítséget nyújtson abban, hogy ki-ki egyénileg megtalálva és betöltve helyét és hivatását, a társadalom értékes tagjává válhasson.

 

Egészséges generáció csak egészséges családban és egészséges társadalmi környezetben nőhet fel.

A társadalom erkölcsi és tudati szintjének emelése érdekében meg kívánjuk teremteni az otthoni, az iskolai és a közösségi (lakóhely, társadalmi környezet hatásai) nevelés összhangját. Az közterületeket, közintézményeket, iskolákat meg kell tisztítani a  nemzeti ügyünket eláruló, ellenséges célokat és eszméket szolgáló személyek neveitől, emléktárgyaitól. Az iskolai tananyagokban ezeket a személyeket és eseményeket érdemük szerint át kell értékelni.

 

17

A Tradicionális Nemzeti Jobboldal nemzetpolitikai programjának irányelvei

Kultúrpolitika, oktatás

 

 

 

A TNJ kultúrpolitikai programja segíti a magyar kulturális és erkölcsi hagyományok átadását a következő generációk számára. Ezért az általános iskolai történelem, irodalom és zene oktatásból ki kívánjuk iktatni a nemzeti kultúránktól idegen hatásokat. A középiskolai keret-tanterveket úgy alakítjuk át, hogy az minden tantárgy esetében tegye lehetővé a kulturális és tudományos élet vonatkozó területeit érintő  nemzeti teljesítményeink teljes körű megismerését.

Hatékonnyá kívánjuk tenni az iskolai nyelvtanítást és a nyelvi tananyagokat kultúrpolitikai céljaink szolgálatába kívánjuk állítani.

Az iskolai oktatásban az elemi iskola harmadik évfolyamától kezdve a diákok képességeihez igazodó oktatási szinteket kell kialakítani és a követelmény-rendszert ezekhez a szintekhez kell igazítani.

 

A TNJ oktatáspolitikája az iskolai nevelés alapelemévé kívánja tenni a kiválóság elismerését. Ennek érdekében kiváló teljesítményt nyújtó gyerekek számára külön csoportokat, osztályokat, esetleg iskolákat és társadalmi megbecsülést kifejező ösztönző rendszert kell kialakítani és nyilvánossá kell tenni a tanulmányi vetélkedőket.

 

Az általános-és középiskolai oktatásban „pedagógusok” helyett tanárokra, nemzeti érzelmű tanár egyéniségekre van szükség. Meg kell állítani a tanári pálya elnőiesedését, helyre kell állítani a tanárok iskolai és társadalmi tekintélyét, és gátat kell vetni az egyre inkább terjedő iskolai anarchiának.

 

A tanári teljesítmény alapját az általuk nevelt diákok teljesítménye jelenti. A tanári munkát a társadalom egyik legmegbecsültebb hivatásának tekintjük, mely értékítéletnek erkölcsi és anyagi vonatkozásban egyaránt érvényt fogunk szerezni.

 

Oktatáspolitikai programunk fontos célkitűzése a magyar társadalom kulturális és etnikai homogenitásának erősítése. Ezért közpénzekből nem támogatjuk a nemzetiségi iskolákat, önkormányzatokat, társadalmi szervezeteket és nemzetiségi csoportokhoz kötődő, nemzetidegen kultúrákat képviselő egyházakat.

 

18

A Tradicionális Nemzeti Jobboldal nemzetpolitikai programjának irányelvei

Oktatásügy

 

 

 

A közpénzekből üzemeltetett közszolgálati rádiót és tévét a nemzeti kultúra szolgálatába kell állítani. A közszolgálati műsorok vezetői, szerkesztői csak fajunkat méltó módon reprezentálni tudó, a magyar nyelvet helyesen és magyar akcentussal beszélő személyek lehetnek. E médiák munkatársai között nem lehetnek kozmopolita világnézetű személyek és nem képviselhetnek nemzetidegen értékeket. A közszolgálati csatornákon a kultúrpolitikai céljainkkal ellentétes nemzetiségi, vallási és egyéb műsorok nem sugározhatók.

 

Programunk a társadalom általános jólétének egyik legfőbb forrását az egészséges életmódban látja. Iskolai oktatási programunkban kiemelt szerepet szánunk a helyes táplálkozást, életmódot népszerűsítő tananyagoknak csak úgy, mint programunk más részeiben az ezzel összefüggő gazdaság-és társadalompolitikai, valamint mentálhigiénés intézkedéseknek.

 

A gyermekek neveléséért a szülő és az iskola egyaránt, de nem egyenlő mértékben felelős.

E felelősség érvényesíthetőségének társadalmi feltételeit azáltal is meg kell teremteni, hogy minden, gyerekek számára nyilvános helyen, közterületen és intézményben be kell tiltani az erkölcsromboló és ízléstelen sajtótermékek, hirdetések, filmek forgalmazását. A diákok társadalmi jogállását, a rájuk vonatkozó előjogokat, kedvezményeket és korlátozásokat külön törvényben kell szabályozni.

 

Fel kívánjuk eleveníteni a cserkész-mozgalmat és annak legszebb, legpozitívabb hagyományait a hazafias és egészséges életmódra nevelés, az ősi tradícióink ápolása,  valamint a honismeret és természetvédelem szolgálatába állítjuk. A nemzeti hagyományőrző mozgalmakat az iskolai nevelés és oktatás részének tekintjük és anyagilag is támogatjuk.

Turistaház-hálózat, országos kerékpár-és turistaút-hálózat kialakításával, diák utazást megkönnyítő intézkedésekkel, valamint a kapcsolódó

 

19

A Tradicionális Nemzeti Jobboldal nemzetpolitikai programjának irányelvei

Vallásügy

 

szolgáltatások fejlesztésével a nemzeti élettér megismerését és a hazaszeretet erősítését az iskolai tananyagok szerves részévé kívánjuk tenni.

 

Fokozottan fogjuk segíteni az iskolai sportolást és minden amatőr sportot, ezzel egyidejűleg viszont megvonjuk a támogatást az elüzletiesedett, sőt nem egyszer „elállatiasodott”, nemzeti önbecsülésünket nem növelő, sőt aláásó professzionális sportágaktól, vagy kluboktól.

 

A TNJ szigorúan kíván fellépni a kábítószerek terjesztőivel és fogyasztóival szemben és felszámolja a közerkölcsbe ütköző nyilvános helyeket, alvilági központokat. Minthogy a társadalombiztosítási rendszere nem támogatja az olyan betegségek gyógykezelését, melyek a beteg szándékos, megfontolt kockázatvállalásának követ-keztében alakultak ki, így a káros szenvedélyek kényszer-gyógykezelésének teljes költsége mindenkor a beteget fogja terhelni.

 

Településfejlesztési programunk, összhangban az egészségügyi-, agrár-, valamint iparfejlesztési politikánkkal támogatja a nagyvárosokból a vidék felé áramlást. A program lakáspolitikája hitelakciókkal is segíteni kívánja a nem vagyoni, hanem társadalmi helyzet és kulturális színvonal alapján kialakuló, hagyományos városmagok újjászer-veződését.

Mindezzel elő kívánjuk segíteni, hogy az érdek-motivált társadalmi kapcsolatok helyett egyre inkább a történelmi sorsközösségre, a közös eredetre és kulturális tradíciókra alapozott magyar nemzetközösségi kapcsolatok erősödjenek.

 

Az a hatalmas ellentét rendszer, melyet kulturális, általános létszemléleti és metapolitikai síkon a liberális és tradicionális világkép eszmei harcában, gazdasági téren a multinacionális és nemzeti gazdaság rivalizálásában, társadalmilag pedig a pénzhajhász tömegember és a minőségi értéket tisztelő nemes ember ellentétében látjatunk kibontakozni, vallási síkon napjainkra a zsidó-keresztény kozmopolitizmus és univerzalizmus, valamint az ősi, nemzeti mitológiánkkal ötvöződött (manicheus) kereszténység minden ökumenikus közeledést kizáró konfliktusává alakult.

20

 

A zsidó-keresztény ideálja a világ bűneit magára vállaló és kínhalálával megváltó (valójában a zsidó népet megváltó!), önmagát a Gonosz hatalmának alávető, nevelni az önfeláldozás negatív élményével akaró zsidó Krisztus, a pogány-keresztény emberé pedig a harcos, Gonosz hatalma ellen lázadó, a bűnösöket korbáccsal rettegtető pártus-magyar Jézus.

A tradicionális létszemlélet természetesen közelebb érzi magához a harcos Isten-embert, mint az áldozati bárányt, de a TNJ egyház-és valláspolitikája ki akarja küszöbölni a társadalom vallásfelekezeti megosztottságát. Ezért egyedül aszerint teszünk különbséget  történelmi egyházaink és vallási felekezetek között, hogy milyen azok viszonya egyfelől ősi magyar vallásunkhoz, nemzeti tradícióinkhoz és kultúránkhoz, másfelől az LD internacionalizmushoz.

 

Mindazonáltal valljuk, hogy nemzet kultúra nélkül, kultúra és nemzeti megújulás vallás nélkül elképzelhetetlen. Ezért ellenezzük az állam és vallás szétválasztását. Kulturális szempontból kiemelkedő fontosságúnak ítéljük a magyar ősvallásunk és vallási tradícióink ápolását, fenntartását és megerősítését.

 

Programunk ezért támogatja és fontos kultúrpolitikai eszköznek tekinti a nemzeti vallási mitológiánk iskolai oktatását. Nem kaphat viszont szerepet az iskolai tananyagban semmilyen, a nemzet vallási megosztottságát elősegítő felekezeti hitoktatás.

A TNJ különösen határozottan fel kíván lépni a torz életszemléletet közvetítő zsidó vallási szektákkal, nemzetidegen tanokkal, gyülekezetekkel  szemben.

 

3. A TNJ gazdaságpolitikai programja

3a) Általános gazdaságpolitikai célok

 

Az 1990-es hatalomgyakorlási módszerváltás után az egymást követő hazaáruló liberál-szocialista kormányok a kommunista érában egyébként is megnyomorított nemzetgazdaságunkat - nyugati nyomásra - gazdasági öncsonkításnak vetették alá. Ennek során elsorvasztották a még versenyképes, vagy azzá tehető ipari kapacitásainkat és a nemzetbiztonsági szempontból is kulcs-ágazatnak számító mezőgazdasági vertikumot tartalékai felélésére, termelési alapjainak kiárusítására kényszerítették.

 

 

21

A Tradicionális Nemzeti Jobboldal nemzetpolitikai programjának irányelvei

Gazdaságpolitika - általános célkitűzések

 

 

A TNJ gazdaságpolitikai célja, hogy rekonstruálva a nemzeti piacgazdaság kereteit és felszámolva a jelenlegi gyarmati állapotokat jóléti nemzetállamot hozzon létre.

 

Az állami függetlenségünk három alappillérének az önálló pénzügyet, hadügyet és a független külpolitikát tekintjük. Ezekről tehát, melyek a Szent Korona alkotmányban rögzítendő joghatósága körébe tartoznak, semmilyen szövetségi rendszer kedvéért sem mondunk le.

 

Egyszersmind törvénytelennek, hazaárulónak és semmisnek tekintünk minden olyan megkötött egyezményt és megállapodást, melyek ezeket a nemzeti szuverenitást biztosító jogokat bármilyen mértékben is érintik.

Az Európai Unió jelenleg kialakuló szervezete és jogrendszere azonban nemcsak a fenti nemzetjogokat írja felül, hanem a nemzeti birtok-jogot és a közhatalom (független törvényhozás) jogát is, melyek szintén a koronajogok körébe tartoznak.

 

Gazdaságpolitikánk mindazonáltal számol az európai integrációval és azzal a helyzettel, hogy amikorra a nemzeti jobboldal politikai döntéshozó helyzetbe kerül, hazánkat már ezernyi szállal fogják megbéklyózni a ránk kényszerített uniós szabályok. Ezért nemzetgazdasági programunknak majd ebben a kényszerhelyzetben kell megtalálnia mozgásterét és azokat a lehetőségeket, melyek kötelékeinket fokozatosan feloldhatják.

 

A TNJ gazdaságpolitikájának ezért legfőbb célkitűzése, hogy a számunkra előnytelen szerződések és szabályzók újratárgyalásával párhuzamosan olyan feltétel rendszert dolgozzon ki, mely megakadályozza, hogy az európai integrációban való részvételünk további kizsákmányolásunk forrásává, nemzeti erőforrásaink, természeti kincseink kiárusításának, a magyar szellemi teremtőerő leértékelésének eszközévé váljon.

 

 

22

A Tradicionális Nemzeti Jobboldal nemzetpolitikai programjának irányelvei

Gazdaságpolitika - általános célkitűzések

 

 

Mindez nem jelenti azt, mintha a TNJ ellenezné Magyarország és a többi európai ország gazdasági együttműködését. Ellenkezőleg.  Világosan kijelentjük, hogy amennyire fenyegetve érezzük nemzeti létünket és csoportérdekeinket egy amerikanizálódó, nemzeti kereteit fokozatosan feladó európai államszövetségbe (unióba) való beolvadástól, annyira támogatjuk és gazdasági, valamint nemzetbiztonsági szempontból is egyaránt fontosnak tartjuk Magyarország csatlakozását egy olyan európai kooperációhoz, amely független európai nemzetgazdaságok együttműködésén alapul. 

 

A TNJ nemzetpolitikai programjának egyik legfontosabb célkitűzése a tőkekiáramlás csökkentése. Jelenleg a nemzeti jövedelem (össz-termék GDP) több, mint 2/3-a adósságtörlesztés formájában kiáramlik az országból. Ezért felül kívánjuk vizsgáltatni hazánk már eddig is többszörösen visszafizetett külföldi adósságállományát és a nemzetközi tartozás pontos megállapításáig felfüggesztjük annak további törlesztését.

 

Ezzel együtt korlátozni kívánjuk a külföldi vállalatok országból kivi-hető nyereség-hányadát.

Felül fogjuk vizsgálni nemzeti vagyonvesztésünk okait és azokat a gazdasági manővereket, melyek „rabló privatizáció” név alatt híresültek el. Az elherdált nemzeti vagyon visszaváltására és/vagy reaktiválására gazdasági alapot hozunk létre, melyet részben a nemzeti vagyonvesztésért felelősök magánvagyonából fogjuk feltölteni. Ezzel párhuzamosan megteremtjük a lehetőségét a magyarság tényleges anyagi és vagyoni kárpótlásának.

 

A TNJ a pénzkibocsátást állami monopóliumnak tekinti és állami felügyelet alá kívánja helyezni a Nemzeti Bankot.

 

23

 

A Tradicionális Nemzeti Jobboldal nemzetpolitikai programjának irányelvei

Gazdaságpolitika - általános célkitűzések

 

Azonnali hatállyal felmondjuk a hazánkra nézve hátrányos, nemzeti erőforrásaink folyamatos lefölözését jelentő, nemzetközi bankokkal kötött megállapodásokat, különös tekintettel az IMF hazai jogállását és kiváltságait meghatározó 1982. évi 6. (1982. V. 10.) sz. tv. erejű rendeletre.

 

A pénzügyi egyensúly megteremtése érdekében csökkenteni kell az állami túlköltekezés mértékét. A költségvetési hiány felszámolásával egyidejűleg jelentős adó-és kamatcsökkentést hajtunk végre.

 

Magyarországon jelenleg nemzetközi viszonylatban is példátlan mértékű túladóztatás van. A jövedelmek több, mint 80%-át viszik el az adók és adó jellegű közterhek. Az adónemek egy része progresszív (büntető-jellegű), másik része pedig kifejezetten a kettős, vagy többszörös adóztatás célját szolgálja. Bizonyos adónemekben évek óta halmozódó állami lefölözés testesül meg.

Alapelvként kimondjuk, hogy minden jövedelem csak egyszer adóztatható. Ezen alapelv értelmében fel fogjuk számolni a már egyszer adózott jövedelmek tovább-adóztatásának gyakorlatát. Az  adócsökkentés pénzügyi feltételeit a központi (államigazgatási) kiadások lefaragásával, az állami pénzkibocsátás kamatmentessé tételével, a „belső adósság” és az adósságszolgálat terheinek csökkentésével  kell megteremteni.

 

A mesterségesen gerjesztett munkanélküliség az egyik legsúlyosabb tragédia, mely nemzetünket az 1990-es hatalomgyakorlási módszerváltást követő kifosztás során érte. Általános demoralizáló hatásán túl a szegénység, kiszolgáltatottság és jövőtlenség érzetének legfőbb forrása. Az egyre nagyobb tömegeket érintő segélyekből, támogatásokból élés amellett, hogy növeli az egyén kiszolgáltatottságát, a kollektív talajvesztés, az alkotóerő leépülése, az általános proletarizálódás felé tolja a társadalmat. A (lumpen)proletariátus tömegerejére támaszkodó liberalizmus éppen e destruktív hatások miatt építi gazdasági és politikai rendszerét egyre nagyobb mértékben ún. segélyprogramokra. Az általános proletarizálódásra, nemzeti elidegenedésre építő rendszer egyik lényeges eleme a „vendégmunka” széleskörű alkalmazása is.

 

 

24

A Tradicionális Nemzeti Jobboldal nemzetpolitikai programjának irányelvei

Gazdaságpolitika – általános célkitűzések

 

 

Ha a liberalizmusnak sikerül elérnie, mobilizálnia és gyökértelenné tennie a (szülő)földjéhez leginkább kötődő, a magyarság és a nemzeti megújulás bázisát jelentő földművelő népünket is, attól a pillanattól  nemzetünk szétszóratása, nemzeti genocídiumunk lezárt ténynek lesz tekinthető.

 

Az ipari és értelmiségi munkanélküliség és az ebből eredő munkaerő kivándorlás mellett mindennél súlyosabb tehertételként számolnunk kell az egyre terjedő és az EU agrártámogatási rendszere által a jövőben még inkább gerjesztett agrár-munkanélküliséggel, melyek felszámolását nemzeti és gazdasági érdekből egyaránt életbevágóan fontosnak tartjuk.

 

Gazdaságpolitikai elgondolásunk és rendszerünk egyfelől a magyar mezőgazdaság felvirágoztatásával és egy vidék-centrikus ipartelepítéssel, másfelől a magyar termékek iránti belföldi kereslet növelésével, továbbá a rész-munkaidős és otthoni foglalkoztatás jogi és technikai feltételeinek megteremtésével, a „státusz-halmozás” megszűntetésével, szociálpolitikai intézkedésekkel, a nyugdíjkorhatárnak a statisztikai átlagéletkort figyelembe vevő csökkentésével és még egy sor egyéb intézkedéssel tervezi kezelni ezt a kérdést.

Gazdasági rendszerünkben a támogatás sohasem a termelés felszámolását, hanem csakis az illető ágazat, vagy gazdasági egység megerősödését szolgálhatja.

 

Dolgozói érdekvédelmi szervezetek létrehozásával és ezek jogosítványainak kiterjesztésével fokozottan védeni akarjuk a hazai munkavállalók érdekeit.

Olyan jogszabályokat kívánunk érvénybe léptetni, melyek előírják, hogy magyarországi cégnél külföldi munkavállaló addig nem foglalkoztatható, amíg a cég nem tudja igazolni, hogy a munkakör betöltésére hazai munkaerőt nem talált.

 

25

 

 

A TNJ a magyar műszaki értelmiség helyzetét és munkavállalási esélyeit javító, társadalmi-gazdasági szerepét felértékelő intézkedéseket léptet életbe. A legfelső vezetői munkakörök betöltésénél feltételként írja elő a magyar nemzetközösségi tagságot, és/vagy a magyar állampolgárságot.

 

Gazdaságpolitikánk a mezőgazdaságot tekinti a gazdaság húzó-ágazatának. Célunk, hogy a hazai mezőgazdasági és ipari termékeknek a belföldi piacon prioritást biztosítsunk, másfelől elősegítsük az agrárvertikum minden ágának fejlődését és nemzetközi versenyképességét. Ennek érdekében szelektív és indirekt védővám-rendszert fogunk bevezetni.

Ezt a célt is hivatott támogatni az a kettős-adóztatást megszűntető és adórendszert egyszerűsítő terv, mely el kívánja töröli a hazai me-zőgazdasági és ipari termékekre, szolgáltatásokra kivetett általános forgalmi adót.

 

Egyidejűleg, a mezőgazdaságunk, valamint a hazai lakosság egészségének védelme érdekében meg kell szigorítani a növény-és állategészségügyi karantén intézkedéseket.

 

Programunk különös figyelmet kíván fordítani a fogyasztási cikkek, s ezen belül is kiemelten az élelmiszerek fokozott minőségvédelmére.

 

 

 

26

A Tradicionális Nemzeti Jobboldal nemzetpolitikai programjának irányelvei

Gazdaságpolitika - Agrárpolitikai alapelvek

 

3b) Agrárpolitikai program

I. Alapelvek

 

Független nemzeti életet akarunk élni, mely teret nyit nemzeti karakterünk, más nemzetektől megkülönböztető előnyös tulajdonságaink kifejtéséhez és elismertetéséhez. Másfelől nem mondhatunk le a hazánk természeti adottságaiból, geopolitikai helyzetéből, kulturális hagyományaiból származó komparatív előnyök kihasználásáról. Élet-feltételeink nem függhetnek külső hatalmi tényezők kénye-kedvétől. Ezért az ország alapvető élelmiszerekkel való önellátásához és ezzel összefüggésben a mezőgazdasági termelés feltételeinek biztosításához nemcsak gazdasági, hanem életfontosságú biztonság-politikai érdekeink is fűződnek.

 

Gazdaságpolitikai szempontból nézve a kérdést, Csonkamagyarországot klimatikus-és talajadottságai, földrajzi fekvése és tradíciói egyaránt magasfokú mezőgazdasági termelésre teszik alkalmassá. Ez az egyszerű ténymegállapítás azonban messze túlmutat a materiális gazdasági szempontokon.

 

Természeti adottságaink és a földszerető népünk nemzeti karakterének harmonikus egységét tükrözi hazánk társadalom-és település-szerkezete csak úgy, mint egész föld-központú életszemléletünket tükröző kultúránk, melynek gyökerei időben a legutóbbi Kárpát-medencei honvisszafoglalásunknál is távolabbi múltba nyúlnak vissza. Ezért – és ezt történelmünk minden lapja bizonyítja - a nemzet lelki sérülése nélkül a magyarság nem választható el földjétől, azaz: egy erős agrártársadalom felépítése nemcsak gazdasági megerősödésünket szolgálja, hanem a nemzet lelki és testi egészségének helyreállítását is.

 

A Tradicionális Nemzeti Jobboldal nemzetbiztonságot is figyelembe vevő gazdaságpolitikai alapelve a földet nemcsak stratégiai fontosságú élelmiszer-bázisunk alapjának tekinti, hanem az egyik legfontosabb nemzetmegtartó erőnknek is.

 

27

A Tradicionális Nemzeti Jobboldal nemzetpolitikai programjának irányelvei

Gazdaságpolitika - Agrárpolitikai alapelvek

 

A TNJ gazdaságpolitikai alapelvei kimondják: Magyarország tradicionális agrárország, ahol a nemzetgazdaság minden ágazata elsősorban a mezőgazdasági termelést, feldolgozást és értékesítést hivatott szolgálni, és ennek az érdek-prioritásnak meg kell nyilvánulnia a törvényhozás, valamint a politikai döntéshozás szintjén egyaránt.

A TNJ olyan nemzeti agrárpolitikát és átfogó rendezési programot kíván megvalósítani, mely helyreállítja hagyományos mezőgazdasági kultúránkat úgy, hogy összhangba hozza azt a legmodernebb technológiai és élet-igényekkel.

 

Már Széchenyi István kijelentette: minden ország mezőgazdaságának legfontosabb piaca, a belső piac. Ezt alapelvként tekintve biztos belföldi piacot kívánunk teremteni a hazánkban gazdaságosan és jó minőségben előállítható mezőgazdasági termékeknek, korlátozva az ilyen termékek importját és megszűntetve a termelők kiszolgáltatottságát a külföldi érdekeltségű felvásárlóknak és kereskedő hálózatoknak.

 

Az elmúlt évtizedek bebizonyították, hogy nemzeti agrárpolitikát nem lehet folytatni külföldi érdekeknek alávetve és kiszolgáltatva. A TNJ fontos agrárpolitikai célkitűzése, hogy a megfogalmazott célok elérése érdekében csökkentse a tőkekiszivattyúzást a mezőgazdaságból.

Következetesen végrehajtott kis lépésekkel, a termelésből teljesen, a felvásárlásból, feldolgozásból és értékesítésből pedig a lehető legnagyobb mértékben ki kívánjuk szorítani a külföldi tőkét és érdekeltségeket.

 

A világon minden ország, nálunk sokkal rosszabb természeti adottságokkal rendelkező is, minél nagyobb élelmiszer-önellátásra törekszik, és ahol a kedvezőtlen természeti adottságok és termelési feltételek miatt nem lehet gazdaságos (versenyképes) mezőgazdasági termelést folytatni, ott a többi gazdasági ágazat által termelt nemzeti jövedelem jelentős részét nem élelmiszer importra, hanem különböző - sokszor rejtett - csatornákon a belföldi termelés támogatására fordítják.

        ________________________________________________________

¤(A TNJ agrárpolitikai irányelveinek első kifejtése megjelent a Havi Magyr Fórum 1997. júniusi számában)

 

28

 Tradicionális Nemzeti Jobboldal nemzetpolitikai programjának irányelvei

Gazdaságpolitika - Agrárpolitikai alapelvek

Birtokreform

 

Éppen ezért hazaáruló frazeológia azt állítani, hogy nemzeti érdek-védelmet szolgáló agrárprogram bármilyen vonatkozásban is jogos ellenzést válthatna ki más országok részéről. Faj- és nemzeti érdekvédő agrárprogramunkat olyan jogi keretben fogjuk megvalósítani, mely nem lesz ellentétben az európai joggyakorlattal.

 

A TNJ agrárprogramja kifejezetten tradicionális jobboldali program, mely szervesen kapcsolódik a nemzetállam-építő gazdaságpolitikai program más részeihez. Célja a birtokos Magyarország megteremtése és ennek érdekében célul tűzi az agrárszféra minden ágának megerősítését, a mezőgazdaság húzóágazattá alakítását, a vidék gazdagítását, nemzetfenntartó erejének erősítését, az agrárkutatás-és fejlesztés fellendítését, a kertkultúra színvonalának emelését, az idegenforgalom fejlesztését, az export-termékekben megtestesülő szellemi munka arányának növelését és általában egy magas színvonalú és jellemzően magyar arculatú agrárkultúra kialakítását.

 

Átfogó földreformot is magában foglaló KertMagyarország program keretében, az 1945-ös és a jelenleg fennálló birtok viszonyok figyelembe vételével olyan stabil, nemzeti földtulajdonláson alapuló birtok-szerkezetet kívánunk kialakítani, mely kizárja a Haza földje bármily kis darabjának idegen érdekkörbe utalását, elidegenítését és erősíti a földhöz, ezáltal a Hazához való kötődés érzését azzal is, hogy biztosítja a tradicionális nemzetségi birtokok és szálláshelyek kialakulását.

 

II. Birtokreform – birtokszerkezet

 

A TNJ földbirtok politikai célkitűzése egyfelől a birtokosi szemlélet és a földbirtokon át a hazához való érzelmi kötődés erősítése, másfelől a nemzeti élettér minél homogénebb kitöltése.

 

Birtokpolitikai alapelveink ezért kimondják, hogy minden földbirtok az elidegeníthetetlen nemzeti élettér része.

 

29

A Tradicionális Nemzeti Jobboldal nemzetpolitikai programjának irányelvei

Gazdaságpolitika - Agrárpolitikai alapelvek

 Birtokreform

 

A TNJ minden termőföldet a magyar Szent Korona elidegeníthetetlen részének tekint (nemzeti földalap), melyből az állam – igény-lés esetén - bizonyos feltételekkel és ellenértékért a magyar nemzetközösség magyar állampolgárságú tagjainak örökös családi használatába ad át birtokrészeket. A Korona tehát a földet, mint termelőeszközt, a Szent Korona tagjai (magyar nemzetközösség) által működteti.

A törvényi feltételek megléte esetén az állam egyetlen magyar állampolgár földigénylését sem utasíthatja el.

Az állam nem adhat magánhasználatba természetvédelmi területeket és természetes élővizeket, valamint 500 ha-nál nagyobb egybefüggő erdőterületet. Ezeket a kincstári erdőbirtokokat rezervátumokat és élővizeket a jelenlegi szervezeti formák megtartásával a Természetvédelmi Hivatal által felügyelt gazdasági egységek kezelésébe kell utalni.

Mezőgazdasági földterületet az állam csak átmenetileg kezelhet. Jogi személyek, (oktatási-és kutató intézetek kivételével), valamint egyházak földhasználati joggal nem rendelkezhetnek.

 

Az állam a magánbirtokok gazdálkodásába nem szól bele, de  folyamatosan ellenőrzi a földbirtokok kultúrállapotát és az elhanyagolt, nem hasznosított birtokokat visszaválthatja.

Örökölt, korábban vásárolt, vagy az államtól örökös használatra váltott termőföldet, erdőt csak állami közvetítéssel lehet értékesíteni. A Korona tulajdonjoga egyedül és kizárólag ebben az értékesítési láncban a és felügyeleti jogban érvényesül.

A föld használója („tulajdonosa”) a földjét bármikor felajánlhatja az államnak, mely azt az aktuális forgalmi értéken visszaváltja. Adott időpontban a visszaváltási és „eladási” ár különbözete nem haladhatja meg a törvényben előirt forgalmi illeték összegét és a földet az állami ráfordításokkal (melioráció stb.) nem lehet megterhelni. Az állam tehát a földdel szintén nem kereskedhet és gazdaságilag is érdekelt annak mielőbbi magánhasználatba adásában.

 

Kincstári és magántulajdonú külterületi termőföldet, erdőt nem lehet termelésből kivonni, azt ipari és hadi célra igénybe venni, vagy belterületté átminősíteni.

30

A Tradicionális Nemzeti Jobboldal nemzetpolitikai programjának irányelvei

Gazdaságpolitika - Agrárpolitikai alapelvek

 Birtokreform

 

Az egy család által birtokolható gazdálkodásra alkalmas (nem zárt-kerti, vagy belterületi) családi föld-és erdőbirtokok nagyságának területtől, művelési ágtól, AK-értéktől függő alsó és felső határa van.

 

A föld adómentes, jelzáloggal nem terhelhető és - egyenes ágon - illetékmentesen örökölhető. Az alsó és felső birtoklimitet örökléssel sem lehet átlépni, és az örökösnek is meg kell felelni a birtokképesség jogi feltételeinek.

 

Minden földbirtokos a magyar Szent Korona egy darabjának felelős gazdája, ebből eredően különleges birtokvédelmi jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik. Ezek a jogosítványok és kötelezettségek nem érintik az általános állampolgári jogokat, hanem mint földbirtokhoz kötött jogok érvényesülnek (vadászat, vadgazdálkodás, fegyver-tartás, természetvédelem, honvédelem, érdekképviselet, vagyonvédelem stb.) 

A TNJ célul tűzi, hogy az állam a jelenleg birtokában levő és a folyamatosan birtokába kerülő földekből jóvátételi földalapot hoz létre, melyből az 1945-ös birtokviszonyok figyelembe vételével folyamatosan földhöz juttatja azokat a kárpótlási jeggyel rendelkező korábbi birtokosokat, akik kárpótlás során bármilyen okból nem jutottak méltányos földterülethez.

 

Mivel a tulajdonhoz, így a földtulajdonhoz való jog sem évül el, a jóvátételi birtok-rendezésnek időbeli korlátja nincs. 

Semmilyen címen sem juthatnak föld-és erdőbirtokhoz Magyarországon azok a családok és személyek, melyek és akik korábban címüket és birtokaikat királyi adományként nemzetellenes cselekedetekért, vagy árulásuk jutalmául kapták.

 

A jóvátételi földigénylés és birtokrendezés alapja a kiadott kárpótlási határozat. Az 1945-ös telekkönyvi állapotokat figyelembe vevő jóvátételi birtokrendezés a fenti esetek és a törvényellenesen szerzett birtokok kivételével a fennálló birtokviszonyokat nem érinti.

 

31

A Tradicionális Nemzeti Jobboldal nemzetpolitikai programjának irányelvei

Gazdaságpolitika – Mezőgazdaság, élelmiszertermelés

Birtokméretek

 

III. Mezőgazdaság, Élelmiszertermelés

a) Termelőegységek, birtokméretek  

 

A termőföldek és erdőterületek védelme, valamint a mezőgazdaságból élők létalapjának védelme (felparcellázás és nagybirtokok kialakulásának megakadályozása) érdekében művelési áganként (szántó, rét-legelő, szőlő-kert, erdő) és földminőség szerint a magyar állampolgárok által birtokolható külterületi föld személyenként 5 ha-nál kevesebb (kert, szőlő) és 500 ha-nál több (erdő, rét, legelő) nem lehet (irányelv).

 

A birtokrendezést a fennálló tulajdoni viszonyok sérelme nélkül úgy kell végrehajtani, hogy a birtokosok használatába lehetőleg egybefüggő területek kerüljenek.

Hogy a kialakuló birtokviszonyok állandósága a köztudatba ivódjon és tudatformáló erővé váljon, azzal is segíteni kívánjuk, hogy a törvény az új, nem közterületi helyi elnevezéseknél (dűlők, szálláshe-lyek) figyelembe veszi a terület birtokosának javaslatát. A birtokos által javasolt névhasználatot hivatalosnak kell elfogadni. A régi, közis-mert és elfogadott helyi elnevezések nem változtathatók meg.

 

Birtoknagyság és használat szerint a továbbiakban alapvetően két típust különböztetünk meg: az árutermelő gazdaságot és a családi szükségletre termelő, kül-és belterületi kertbirtokot.

A törvényileg megállapított birtokméreteken belül gazdasági szempontból minden árutermelő birtok (gazdaság) egyenrangú és szükség esetén megkülönböztetés nélküli állami támogatásban részesül.

 

A TNJ agrárprogramja az életminőség, a közegészségügy, valamint a környezeti-és kertkultúra szempontjából kiemelt jelentőséget tulajdonít a családi szükségleteket kielégítő kertbirtokoknak. Ezeknek állami támogatási keretet a jellegükből adódóan nem lehet létrehozni. A kertbirtokok támogatása az adópolitika által érvényesülhet olyan formában, hogy a termelő birtokokhoz hasonlóan föld-és települési adó mentességet élveznek.

 

32

A Tradicionális Nemzeti Jobboldal nemzetpolitikai programjának irányelvei

Gazdaságpolitika – Mezőgazdaság, élelmiszertermelés

Birtokméretek

 

A termelési anarchia (élelmiszer hiány és túltermelés) megakadályozása érdekében – szükség esetén állami intervencióval -, szerződésekben rögzített mennyiségi és minőségi feltételekhez kötve biztosítható a termékek zökkenőmentes felvásárlása és közraktározása. Ehhez fejleszteni kell az állami közraktár-hálózatot. A raktározás költsége a szerződött árumennyiségig a termelőt nem terheli.

 

A termeltetésben (termelés-szervezés, szaktanácsadás) és a felvásárlásban fontos szerepet kapnak az újjászervezett, kizárólag belföldi érdekeltségű ÁFÉSZ és Hangya-típusú szövetkezetek.

 

A TNJ agrárgazdasági elgondolása szerint, lakosság alapélelmiszerekkel való ellátása elsősorban a szövetkezeti kezelésben levő üzlethálózatokon át valósul meg, megakadályozva a termelői haszon lefö-lözését és az országból való kivitelét.

Az élelmiszer-feldolgozó vállalatok hazai beszerzésre való átállásával erősödni fog az élelmiszeripar koordinálásával végzett bértermeltetés, ami szintén a fenti célt szolgálja.

 

Agrárgazdasági rendszerünk a mezőgazdasági termelésben egyre nagyobb szerephez kívánja juttatni a vegyszermentes és környezetkímélő termelési technológiával előállított termékeket. Ennek érdekében támogatási alapot hoz létre a bio-(organikus)gazdaságok és bio-falvak, valamint a biotermék-feldolgozó vertikum létesítésére.

 

Ezzel szemben törvényileg megtiltjuk és bűncselekménynek nyilvánítjuk a géntechnológiai kutatásokat és az ilyen módszerrel előállított szaporítóanyagok és élelmiszerek forgalmazását.

 

A TNJ agrártámogatási rendszere kiemelten kívánja támogatni a magántulajdonú gépparkok és ún. gép-gyűrűk (Maschienenring) létrehozását és a hazai mezőgazdasági erő-és munkagép gyártást, a gépgyártó vállalkozásoknak biztosított adókedvezmények által.

 

 

33

A Tradicionális Nemzeti Jobboldal nemzetpolitikai programjának irányelvei

Gazdaságpolitika – Mezőgazdaság, élelmiszertermelés

Termelésfejlesztés, hitelpolitika

 

b) Termelésfejlesztés, hitelpolitika

 

A TNJ adó-és hitelpolitikája minden intézkedésével a hazai termelést, a mezőgazdaságból élők jólétét szolgálja. Alapvető célja: stabilizáció, a mezőgazdasági elvonások megszűntetése, a hitel nélküli gazdálkodás feltételeinek megteremtése.

 

1/ Stabilizáció

 

A stabilizációs program célja, hogy - konszolidálva a birtokviszonyokat, valamint termelési, értékesítési és pénzügyi biztonságot nyújtva - a nemzet gerincét jelentő földbirtokosság számára biztosítsa az elfogulatlan életvitel és jövőtervezés gazdasági hátterét,

Azon tűrhetetlen liberális gazdaságpolitikai gyakorlat felszámolása érdekében, mely szerint a féléves-éves termelési ciklusban gondolkodni kénytelen gazdák sem a termékeik értékesíthetőségéről, sem azok majdani felvásárlási áráról, sem az érte kapott pénz reálértékéről nincsenek biztosítva,

-    be kell vezetni a termelési kvótarendszert és az infláció és a (késedelmi) bankkamat mértékével korrigált államilag garantált (szerződéses) felvásárlási árakat;

-    növelni kell a magyar tulajdonú hitel-és takarékszövetkezetek szerepét a vidék pénzforgalmában;

-    a hazai termelést és a belföldi piacokat védő kereskedelem politikát kell folytatni.

 

2/ Elvonások csökkentése

 

Hazánk természeti adottságai következtében a magyar mezőgazdaság - az állami intervenciót igénylő szabályozás és kárenyhítés eseteit leszámítva - nem, vagy alig lenne rászorulva a teljesen kiszámíthatatlan és az eddigi gyakorlat szerint többnyire amúgy is csak fiktív, vagy nem gazdákat, hanem inkább a külföldi kereskedőket, feldolgozókat és fogyasztókat kedvezményező állami támogatásra, ha megszűnnének a mezőgazdaságot kiszipolyozó elvonások.

 

34

A Tradicionális Nemzeti Jobboldal nemzetpolitikai programjának irányelvei

Gazdaságpolitika – Mezőgazdaság, élelmiszertermelés

Termelésfejlesztés, hitelpolitika

 

A TNJ agrárgazdasági célkitűzése, hogy

-    eltörölje a földadót, és a mezőgazdasági gépek és kemikáliák forgalmi adóját;

-    csökkentse a mezőgazdasági termékek kereskedelmi árrését és lerövidítse a kereskedelmi láncot

-    termelési-költség arányos árak kialakításával zárja az „agrárollót”;

-    csökkentse a gazdálkodók adminisztrációs terheit és az ezzel kapcsolatos kiadásait.

 

3/ Hitelmentes gazdálkodás

 

A hitel egyfelől a termelésfejlesztés nélkülözhetetlen forrása, más-felől a mező-gazdaságból való tőkekivonás egyik eszköze.

Ezért egyik legfontosabb gazdaságpolitikai célkitűzésünk, hogy a rövidlejáratú hiteleket minél nagyobb mértékben kiküszöböljük a termelésből. Stabilizációs politikánkkal többek között el kívánjuk érni, hogy a gazdák ne legyenek rászorulva ún. áthidaló hitelekre. Az állami céltámogatásokkal pedig a hosszú lejáratú beruházási hitelek igénybevétele alól is minél nagyobb mértékben mentesíteni kívánjuk a gazdákat. 

 

4/ Termelésfejlesztés 

 

A stabilizációs program, az ágazati elvonások megszűntetése és a hitelmentes gazdálkodás feltételeinek megteremtése együttesen hozzájárul az agrárszféra gazdasági megerősödéséhez és lehetővé teszi annak hosszú távú, önerőre alapozott fejlődését.

 

Ezt a folyamatot a TNJ agrárprogramja azzal is segíteni kívánja, hogy

-    kialakítja a helyi termelői érdekképviseletekkel együttműködő agrár-koordinációs központok termelés-tervezést elősegítő naprakész információs rendszerét.

 

35

A Tradicionális Nemzeti Jobboldal nemzetpolitikai programjának irányelvei

Gazdaságpolitika – Mezőgazdaság, élelmiszertermelés

Agrárkereskedelem

 

-    előmozdítja a termelés egyes területein élenjáró minta birtokok, termelő-egységek kialakulását, ennek érdekében támogatja a szakképzést is segítő bemutató gazdaságok kialakítását  és üzemeltetését;

-    az agrár felsőoktatási intézmények és a megyei növényvédelmi központok részvételével országos szaktanácsadó hálózatot szervez.

-    Az árutermelésben fokozni kell a hazai őshonos növény-és állatfajok szerepét. A vetőmag-és szaporítóanyag importot visszaszorítjuk és szigorú ellenőrzésnek vetjük alá.

-    E célból a növény-és állategészségügyi állomásokat különleges karantén-jogokkal ruházzuk fel.

-    Megtiltjuk a génkezelt termékek, vagy az ilyeneket előállító országokból származó élelmiszerek, tápok, szaporítóanyagok behozatalát és forgalmazását.

 

c) Agrárkereskedelem

 

A TNJ agrárkereskedelmi politikája a hazai gazdaságok, a hazai termelés és a hazai fogyasztók védelmét és megerősítését szolgálja. Ezért nem kívánunk csatlakozni semmi olyan szervezethez, gazdasági tömörüléshez, egyezményhez, melynek célja, hogy hazánkat Európa gyarmatává, felvevő piacává süllyessze.

 

 A program az európai gazdasági környezet várható negatív reakcióit (agrárbojkott, kereskedelmi kvóták, korlátozások) azzal kívánja kivédeni, hogy fokozza a magyar mezőgazdasági termékek exportképességét, valamint a külföldön keresett, piacképes termékek termelését és ezek minőségi többlet-értékét érvényesíti az export-árakban. Csak biztosan és jó áron eladható termékekkel kívánunk megjelenni a nemzetközi piacokon.

Ezzel összefüggésben és a fentebb vázolt stabilizációs programmal összhangban megszűntetjük a magyar mezőgazdaság erőforrásainak

 

36

A Tradicionális Nemzeti Jobboldal nemzetpolitikai programjának irányelvei

Gazdaságpolitika – Mezőgazdaság, élelmiszertermelés

Agrárkereskedelem

 

lefölözését és külföldre ajánlását jelentő export-támogatás rendszerét.

Kereskedelempolitikánk alapelve, hogy a kereskedelemben nincs „kis” és „nagy”, „gyenge” és „erős” állam, csak keresett (exportképes), vagy exportképtelen termékek vannak.

 

Magyarországnak ugyanúgy joga van nemzetvédő kereskedelem-politikát folytatni, mint azoknak a gazdasági hatalmukkal visszaélő országoknak, melyek hazánkat gazdasági gyarmatuknak tekintik.

A TNJ egyértelműen protekcionista mezőgazdasági kereskedelem-politikát kíván kialakítani, melynek célja a mezőgazdaság és az ehhez kapcsolódó háttéripar fellendítése, munkahelyek teremtése és Magyarország külpolitikai tárgyalási pozícióinak megerősítése.

 

A kereskedelem-politikában a paritás-elvét alkalmazzuk és csak exporttal értékarányos importot teszünk lehetővé, kiszorítva az importból a hazánkban gazdaságosan és jó minőségben előállítható élelmiszereket és alapanyagokat.

Vissza kívánjuk szorítani a nyersanyag-jellegű termékek kivitelét és elsősorban a feldolgozott termékeket kívánunk exportálni.

Teljesen le fogjuk állítani a „hungaricumnak” minősíthető növényi és állati szaporítóanyagok és feldolgozatlan alapanyagok exportját. A mezőgazdaság szaporítóanyag szükségletét elsősorban hazai előállí-tásból kívánjuk fedezni.

 

Agrárpolitikai programunk a gazdaságpolitikai célkitűzésekkel összhangban felül kívánja vizsgálni az élelmiszeripar privatizációjának feltételrendszerét. Ennek megfelelően korlátozni fogjuk a hazánkban is gazdaságosan termelhető alapanyagok importját, a külföldi munkaerő foglalkoztatását és a profit kivitelét, valamint meg fogjuk szűntetni a külföldi vállalkozások adókedvezményeit.

 

A hazai élelmiszeripari termékeket főleg termelői érdekeltségű szövetkezeti és kiskereskedelmi üzlethálózatban kívánjuk forgalmazni.  A mezőgazdasági értékesítésben erősíteni kívánjuk a közvetlen termelőtől való értékesítést

 

37

A Tradicionális Nemzeti Jobboldal nemzetpolitikai programjának irányelvei

Gazdaságpolitika – Erdő-és vadgazdálkodás - Tájgazdálkodás

Ágazati összefüggések

 

IV. Erdő-és vadgazdálkodás – Tájépítés, tájgazdálkodás

a) A mező-és erdőgazdaság ágazati összefüggései

 

A két ágazat határterületi érintkezési pontjait rendező irányelvekkel a TNJ agrárpolitikai programja egyaránt elő kívánja segíteni a Kert-Magyarország program tájrendezési és nemzeti arculat-tervezési célkitűzéseit, valamint a természetvédelmi szempontok érvényesülését.

 

-    Állami cél-támogatással kívánjuk segíteni a mezőgazdasági területek szakmai szempontok szerint végrehajtott talajvédelmi és tájképi fásítását.

-    A ligetes mezőgazdasági táblák kialakításával, illetve rekonstruálásával – Tessedik Sámuel nyomdokát követve – csökkenteni kívánjuk a talajvédelmi, vadgazdálkodási és táj-esztétikai szempontból hátrányos nagy monokultúrákat.

-    Országos mezőgazdasági fásítási program keretében ösztönözni kívánjuk a földbirtokosokat, hogy gazdaságaikban a más célokra kevésbé alkalmas szórványterületeiken, útszéleken, táblahatárokon őshonos fafajokból fa-csoportokat, fasorokat telepítsenek.

-    A ligetes mezőgazdálkodás kedvező az apróvad állomány számára. A vadgazdálkodási szempontok érvényesítésében – vad-szaporulat védelem, vadkárelhárítás – a gazdákat érdekeltté kívánjuk tenni.

 

A program célja, hogy a kialakuló ligetes, változatos növénykultúrával rendelkező mezőgazdasági területeken csökkenjenek a deflációs károk és a vízszennyezés, javuljon a talajok vízgazdálkodása és a terület mikroklímája, és e minden külső szabályozás és anyagi ráfordítás nélkül bekövetkező előnyök mellett mezőgazdasági tájaink vonzóvá válnak az idegenforgalom és a vadász-turizmus számára is.

A nagyobb birtokok fontos jövedelemforrása lehet a jövőben a területükön élő apróvad.

 

38

A Tradicionális Nemzeti Jobboldal nemzetpolitikai programjának irányelvei

Gazdaságpolitika – Erdő-és vadgazdálkodás - Tájgazdálkodás

Ágazati összefüggések – Erdő-és vadgazdálkodás

 

További célkitűzés és már az energia-programhoz kapcsolódó témakör is egyben, hogy néhány évtizeden belül a gazdaságok energiaszükségletük mintegy 2/3-át maguk állíthassák elő a területükön megtermelt faanyagból és bio-energiából.

 

b) Erdő-és vadgazdálkodás

 

A mezőgazdaság környezetvédelmi kérdéseivel kapcsolatban fentebb érintett és a TNJ agrárpolitikai célkitűzései között szereplő erdő-és vadgazdálkodási kérdések csak egy részét jelentik a teljes, rendezésre váró ágazati problémakörnek.

 

A TNJ életközösségeket védő alapelvéből következik, hogy meg kívánjuk akadályozni annak az erdőket is „monokultúrásítani” akaró  nyugati, szemléletnek az átvételét, mely az erdőkből már nemcsak bizonyos növény és állatfajokat, hanem magát az embert is ki akarja rekeszteni.

Felfogásunk szerint az erdő nem belterjesíthető, intenzív termelésre nem kényszeríthető.

 

Ezen meggondolásból programunk

-    fokozottan  érvényt kíván szerezni az erdőműveletekre, elsősorban a fakitermelésre, véghasználatra, felújítás-ra és telepítésre vonatkozó jelenleg is meglévő előírások-nak.

-    bizonyos ökológiai és domborzati viszonyok esetén megtiltja nagy, összefüggő erdőterületek tarvágását és előírja a tarvágott területek ugyanazon termelési ciklusban való újratelepítését;

-    az erdőfelújításoknál, csak őshonos fafajok telepítését engedélyezi, az új telepítéseknél ezeket szorgalmazza, ezzel is biztosítva a hazai élővilág védelmét és a magyar táj karakterének megőrzését;

-    előírja, hogy telepítési, művelési és vízrendezési módszerekkel javítani kell az erdők vízháztartását és az erdei feltáró-út hálózat létesítését, bővítését, valamint a bánya-műveleteket szigorú víz-, talaj-és erdővédelmi feltételekhez köti.

 

39

 

A Tradicionális Nemzeti Jobboldal nemzetpolitikai programjának irányelvei

Gazdaságpolitika – Erdő-és vadgazdálkodás - Tájgazdálkodás

Erdő-és vadgazdálkodás

 

 

-    fejleszteni kívánja a hazai fa-feldolgozást és gyakorlatilag meg kívánja szűntetni a tűzifa és rönkfa és egyéb alapanyag kivitelt;

-    megtiltja a kemikáliák alkalmazását az erdőgazdaságban;

-    minden eszközzel meg kívánja őrizni az erdők természetvédelmi, humán-és környezet-egészségügy, valamint tájképi funkcióját.

-    magas színvonalra kívánja fejleszteni a vadgazdálkodást és vadászetikát, visszaszorítva a vadállomány kizsarolását és minőségi leromlását eredményező, legalizált orvvadászatnak minősülő „hús-vadászatot”.

-    a hivatásos-vadászok továbbképzésével és érdekeltségének fokozásával, a vám-és közúti ellenőrzések szigorításával és a törvénysértések fokozott szankcionálásával meg kívánja szűntetni a környezet-és vadvédelmi szabályok, valamint a vadászetika minden normájának megszegésével járó gyakorlatot a bérvadásztatásnál;

-    az állománybecslés, minősítés és selejtezés szabályainak betartatásával mindenütt a terület vadeltartó képességének megfelelő vadlétszámot kíván kialakítani, csökkentve a mezőgazdasági vadkárt és javítva a vadállomány minőségét;

 

c) Környezetvédelem, tájrendezés

 

A TNJ agrárpolitikai koncepciója a környezetvédelmet a mezőgazdaság (növény-és állattenyésztés), erdő-és vadgazdálkodás, valamint gazdasági élet egyéb területeit is átfogó általános rendező elvnek tekinti.

 

40

A Tradicionális Nemzeti Jobboldal nemzetpolitikai programjának irányelvei

Gazdaságpolitika – Erdő-és vadgazdálkodás - Tájgazdálkodás

Környezetvédelem, tájrendezés

 

Ezt az átfogó koordinációt államigazgatási szinten egy széles szakértői bázisra támaszkodó, a népgazdaság minden ágára kiterjedő általános felülbírálati-és vétójoggal rendelkező, országos hatáskörű Természetvédelmi Minisztérium feladatkörébe kívánjuk utalni.

 

Agrárpolitikai programunk alapvető feladatnak tekinti az Alkotmány 18. §-ában megfogalmazott egészséges környezethez való jog érvényre juttatását és kiterjesztését.

Ennek érdekében környezetvédelmi szempontból kiemelt kérdésként kezeljük:

-    a tájrendezési- és védelmi szempontokat: erdőtelepítés, tájjellegű építkezés, műszaki létesítmények tájba illesztése, dűlő-és bekötőút hálózat kialakítása;

-    az ivóvíz bázisok védelmét: regionális vízbázisok, fel-színi és felszín alatti vízkészletek, egyedi víznyerő helyek (források, kutak) védelme;

-    stratégiai fontosságú vízkészleteink védelmét, melyek külországokban történő szennyezését, a fő folyóink vízhozamának, medervonalának erőszakos megváltoztatását ellenséges cselekedetnek minősítjük;

-    a szilárd és folyékony hulladékok (trágya, hígtrágya, szemét, szennyvíz) kezelését, hasznosítását, méregtelenítését;

-    a táj-rekultivációt (meddőhányók, bányák, felhagyott ipari létesítmények);

-    a kistérségi vízgazdálkodást (tájegységek, körzetek vízháztartását, vízmérlegét pozitívan befolyásoló intézkedések kidolgozása);

-    a környezetkímélő termesztési technológiák kidolgozását és elterjesztését, a növényvédelmi beavatkozások koordinálását és ellenőrzését;

-    az alternatív energiaforrások felhasználásának támogatását;

 

 

41

A Tradicionális Nemzeti Jobboldal nemzetpolitikai programjának irányelvei

Gazdaságpolitika – Erdő-és vadgazdálkodás - Tájgazdálkodás

Környezetvédelem, tájrendezés

 

-    a falusi és tanyasi infrastruktúra fejlesztését, ezzel összefüggésben az ország elnéptelenedő tájegységeinek reintegrálását;

-    a hazai őshonos állat-és növényfajok (genetikai alapok) védelmét;

-    a geológiai értékek védelmét;

-    a műemlékek, a kulturális alkotásaink védelmét;

 

1/ Tájrendezés

 

Tájképi és közlekedés biztonsági szempontból fontos kialakítani a földbirtokok közötti, birtokhatárokhoz igazodó és a közutaktól független úthálózatot, különös tekintettel a közművesítési szempontokra. Ezt a bekötőút hálózatot alkalmassá kell tenni arra, hogy egyes szakaszai bekapcsolhatók legyenek az országos, főutakat elkerülő kerékpárút hálózatba.

A vonalas közművek létesítésénél (villany, telefon) a légvezetékeket fokozatosan földkábelekkel kell kicserélni.

 

A TNJ tájrendezési irányelve támogatási keretet javasol bevezetni a tájkörzetekre jellemző, hagyományos építési stílust követő lakó-és gazdasági épületek létesítésére. Helyre kívánjuk állítani a még fellelhető, gazdátlan, vagy elhanyagolt régi udvarházakat, kastélyokat és parkokat, illetve ezeket a helyreállítási kötelezettség vállalása és egyéb törvényi feltételek megléte esetén elsősorban eredeti tulajdonosaiknak kívánjuk visszaszolgáltatni.

 

A fölbirtokok hatékony üzemeltetése csak tanyasi keretek között képzelhető el. Beruházási és energiatámogatási rendszerünkkel elő kívánjuk segíteni a tanyasi település-szerkezet újjászerveződését, a családi szálláshelyek kialakulását.

A jelenlegi, természetellenesen tömörödött falusi település-szerkezet fellazulását a tradicionális mezőgazdaság újjáéledése jeleként értékeljük, és programunk ezt a folyamatot ingyenes tájjellegű típus-tervekkel, a komfortos, modern tanyasi élethez szükséges műszaki-technikai háttér megteremtéséhez nyújtott támogatással, települési adómentességgel kívánja támogatni.

 

42

A Tradicionális Nemzeti Jobboldal nemzetpolitikai programjának irányelvei

Gazdaságpolitika – Erdő-és vadgazdálkodás - Tájgazdálkodás

Környezetvédelem, tájrendezés

 

 

 

2/ Térségi vízgazdálkodás

 

Napjaink tendencia-jellegű klímaváltozásai részben a nagy térségekre kiterjedő, kedvezőtlen irányú kis térségi változások összegződéséből összeálló vízháztartási kiegyensúlyozatlanság (vízmérleg-hiány) „feed-back” következményinek tulajdoníthatók. Ezen belül is a Nagyalföld és a Duna-Tisza közi térség ariditásának fokozódása (elsivata-gosodás), a Dunántúl leszáradása (balatoni, Velencei-tavi vízmérleg-hiány) és a kisalföldi csőkutas öntözés ellehetetlenülése a közeljövőben olyan méreteket ölthet, ami már nemcsak a hagyományos mezőgazdasági termelést, az erdőgazdálkodást és a turizmust veszélyezteti, hanem az ott élők alapvető létfeltételeit is.

 

A jövőben szükséges nagyobb figyelmet fordítani a felszín alatti vízkészlet gazdálkodásra, kiterjesztve azt a talaj-és rétegvíz készletekre is.

A tájgazdálkodási program keretében megvalósítandó agro-és kultúrtechnikai módszerekkel, erdőtelepítésekkel, völgyzárógátak építésével, a holtági tározás kiterjesztésével, kis területek, gazdaságok, kertek öntözését biztosító csapadékvíz-tározók (mesterséges tavak) létesítésével a lehulló csapadék és a folyó-áradásokkal hazánkba érkező víztömegek minél nagyobb hányadát vissza kell tartani. Ezeket a módszereket széles körben alkalmazva nemcsak az érintett kisebb körzetek vízháztartási egyensúlya állhat helyre, hanem a sok kis vízfelület és az általánossá váló öntözéses gazdálkodás egyesített hatása ellensúlyozhatja a fentebb vázolt kedvezőtlen makro-klimatikus folyamatokat is.

A táj-és vízgazdálkodási, valamint vízrendezési szempontokkal összhangban ki kell dolgozni az ártéri erdőgazdálkodás technológiáját. Az ártéri erők faállományának összetételét és ökológiai viszonyait közelíteni kell a természetes állapot felé.

 

43

A Tradicionális Nemzeti Jobboldal nemzetpolitikai programjának irányelvei

Gazdaságpolitika – Erdő-és vadgazdálkodás - Tájgazdálkodás

Környezetvédelem, tájrendezés

 

A TNJ agrárprogramja olcsón üzemeltethető öntözőrendszerek kifejlesztésével kívánja segíteni a hazai öntözéses növénytermesztés terjedését és általánossá válását. Másfelől támogatni kívánjuk a  kistérségi vízgazdálkodást szolgáló berendezések létesítését.

 

3/ Környezetszennyezés

 

A KertMagyarország és az ezzel kapcsolatos nemzeti arculat-tervezés komplex programja kiemelten kezeli a környezetszennyezés kérdését, melynek természetszerűleg csak egy része kapcsolódik az agrárpolitikai programcsomaghoz.

A TNJ természeti-és humán-környezetvédelmi törvénye mindenkire kötelező, kivételt nem tartalmazó jogszabályokkal fogja szankcionálni

-    a környezeti elemek: talaj, víz levegő szennyezését;

-    az esztétikai környezetszennyezést (illegális szemét-lerakás, szemetelés, tájrombolás)

-    a zajszennyezés minden formáját;

-    az írott és elektronikus sajtó, tévé, reklám-plakátok, iskolai tankönyvek, tömegrendezvények által megvalósított mentális és kulturális  környezet-szennyezést.

-    Programunk bevezeti az etnikai környezetszennyezés fogalmát, és jogszabályi eszközökkel biztosítani kívánja mindenki jogát a biztonságát, valamint a testi és lelki egészségét nem veszélyeztető környezethez.

 

Mivel a három fő környezeti elem: a talaj, a víz és a levegő szennyezésének széles körben érvényesülő közegészségügyi és élelme-zésegészségügyi kihatásai vannak, ezért az ilyen környezetszennyezést a törvényjavaslatunk közveszélyt okozó és nemzetellenes cselekedetként kezeli.

 

Abból az elvből kiindulva, hogy a tiszta, rendezett környezet eleve törvénykövető magatartást vált ki a kis szennyezőkből (lakosság), a környezeti elemek szennyező forrásainak felszámolásánál a törvény kiemelten szankcionálja a vállalatok, hatóságok részéről megnyilvánuló környezetszennyezést.

44

A Tradicionális Nemzeti Jobboldal nemzetpolitikai programjának irányelvei

Gazdaságpolitika – Erdő-és vadgazdálkodás - Tájgazdálkodás

Környezetvédelem, tájrendezés

 

Alapelv, hogy a környezetszennyezést szankcionáló jogszabályoknak egyúttal intézkedniük kell a szennyező források  lehetőség szerint azonnali felszámolásáról. Ennek érdekében azonnali intézkedési jogkört biztosítunk a tisztiorvosi szolgálatnak és a csendőrségnek.

 

4/ Energiagazdálkodás

 

A TNJ agrárprogramjának vonatkozó része preferálja az energia-takarékos, környezetet kevésbé terhelő technológiák alkalmazását. Ezek bevezetését és üzemeltetését országos naprakész informatikai hálózat kifejlesztésével (teletext, számítógépes adatbank) kívánjuk segíteni.

 

Agrár-szaktanácsadási hálózat útján folyamatosan tájékoztatni kívánjuk a gazdákat a legkorszerűbb energia-takarékos talajművelési, agrotechnikai módszerekről és azokról az eljárásokról, melyek az adott tájkörzetben bizonyos kultúrák, vagy állatfajták termesztését, tenyésztését a külföldivel szemben versenyképessé tehetik.

 

Agrártámogatási rendszerünk segítséget kíván nyújtani a családi mikrotelepüléseken (tanya, nemzetségi szálláshely) élő földbirtokosoknak az alternatív energiaforrásokat hasznosító berendezések, mű-szaki megoldások létesítéséhez (szélgenerátorok, nap-kollektorok, hőszivattyúk, mező-és erdőgazdasági hulladék-energia hasznosítás stb.).

E program keretében is támogatni fogjuk az erdőtelepítéseket.

 

A geotermikus energia kitermelési joga földtulajdonhoz kötött, mely jogot a föld tulajdonosa (Szent Korona) szabályozott keretek között a föld használójára (birtokos) ruházhatja át.

Az alternatív energia források hasznosítása adómentes.

 

 

 

 

45

A Tradicionális Nemzeti Jobboldal nemzetpolitikai programjának irányelvei

Gazdaságpolitika – Mező-és erdőgazdaság

Tudományos – műszaki háttér

 

V. Tudományos és műszaki háttér

 

A TNJ agrárpolitikája a kulturális és erkölcsi hagyományainkhoz igazodó, egész vertikumot átfogó agrárgazdaság rendezési alapelvének tekinti az ökológia és ökonómia kapcsolatát, a természet-és környezetvédelmi, valamint a gazdaságossági szempontok harmonikus alkalmazását.

 

Ez az elv a társadalom jelenlegi tudati szintjén csak központi felügyelettel érvényesülhet. A koordinációt a Természetvédelmi Miniszté-rium (v. „agrárkoordinációs központ”) megbízása alapján tudományos kutatóintézetek és oktatási intézmények munkatársaiból célfeladatok megoldására alakult szakértői munkacsoportok biztosítják.

A viszonylag kis állandó apparátussal, „bedolgozói” alapon működő, de minden más ágazati döntés fölött is felülbírálati joggal rendelkező Természetvédelmi Minisztérium főbb agrárkoordinációs feladatait képezi:

-         a földbirtok-rendezés alapelveinek, valamint a természeti és környezeti értékek védelmével kapcsolatos jogszabályok kidolgozása és Alkotmányba foglalása. Ezek közül a legfontosabbak:

a)     a termőföld, az ásványkincs és hazánk természeti értékeinek kizárólagos tulajdonosa a Szent Korona;

b)    a Korona a tulajdonában levő földek és az erdőterületek meghatározott részének használati jogát állampolgárainak örökös, szabadon örökölhető hitbizományba adja;

c)     az egészséges természeti és társadalmi környezethez való jog alapvető állampolgári jog;

d)    a természeti és társadalmi bármely elemének a szennyezése, a természeti értékek pusztítása a jelen és a jövő generációk életminőségét és létalapját veszélyeztető közösség-és nemzetellenes bűncselekmény.

 

46

A Tradicionális Nemzeti Jobboldal nemzetpolitikai programjának irányelvei

Gazdaságpolitika – Mező-és erdőgazdaság

Tudományos – műszaki háttér

 

-    a környezetvédelmi monitoring hálózat megszervezése, felügyelete; az OÉTI, MÉM-NAK, ÁNTSZ, Állat-egészségügyi Intézet felügyeleti jogkörének, ellenőrzési és vizsgálati programjának rendszerbe illesztése,

-    a környezetszennyezési határértékek felülvizsgálata, a környezetvédelmi és karantén jogszabályok korszerű-sítése;

-    a tájalakítási szempontok érvényesítése; földmérési, erdősítési, település-szervezési, építészeti irányelvek kidolgozása;

-    nemzeti arculattervezés, reklámtevékenység; az általános környezeti kultúra színvonalának emelését szolgáló propaganda szervezése;

-    környezetkímélő termesztési technológiák kidolgozása;

-    vízkészlet-gazdálkodási irányelvek és jogszabályok kidolgozása;

-    természetvédelmi területek, nemzeti parkok védő-övezetéhez tartozó területek gazdálkodási rendszerének kialakítása és felügyelete;

-    a vadgazdálkodás és vadászat jogi és etikai kereteinek a birtokrendezési, valamint természetvédelmi  alapelvekhez igazítása.

-    az alternatív energiaforrások feltárását és hasznosítását szolgáló műszaki fejlesztési programok beindítása és működtetése;

-    a falusi és vadász-turizmus fejlesztése, továbbá

közreműködés az

-    az agrártámogatási rendszer,

-    az agráripari fejlesztési és agrárfinanszírozási irányelvek, az export-és import korlátozások, valamint a védő-vám rendszert pótló intézkedések,

-    a hazai mezőgazdasági gépgyártás és háttéripar, valamint az élelmiszer-ipar támogatási rendszerének, valamint 

 

47

 

A Tradicionális Nemzeti Jobboldal nemzetpolitikai programjának irányelvei

Gazdaságpolitika – Mező-és erdőgazdaság

Tudományos – műszaki háttér

 

-    a hazai mezőgazdasági alapanyag-feldolgozó ipar (textil-és bőripar, ruházati ipar, fafeldolgozó ipar, építő-anyag ipar) támogatási rendszerének kidolgozásában.

 

A gyakorlati tennivalók fenti vázlatos számbavétele jelzi, hogy az TNJ agrár-programjának komplex végrehajtása eredményeként a mezőgazdaság a magyar nemzetgazdaság húzóágazatává és társadalmi környezetünk meghatározó elemévé válik.

 

A program mintegy 250-300,000 önálló gazdaság, ezen kívül kb. ugyanennyi kertbirtok (háttér-gazdaság) kialakulásával számol. A mezőgazdasági háttéripar és hazai érdekeltségi körbe kerülő kereskedelem további legkevesebb félmillió munkahelyet jelent, azaz a mezőgazdaságban és a kapcsolódó háttérágazatokban a jövőben kb. egy – másfél millió család, azaz legalább 4-5 millió magyar ember fogja megtalálni biztonságos létalapját.

 

A mezőgazdasági kultúra színvonalának emelkedése általános nemzeti közérzet-javító hatással bír, melynek pozitív kihatása lesz népünk általános egészségügyi helyzetére. A program nyomán az eddigi liberál-szociális „gondoskodó társadalom-típus” agyontámogatott-gyógykezelt, fizikailag-mentálisan leromlott, önmagával és a környező világgal meghasonlott, nemzetétől, hazájától elidegenedett embertömege helyét fokozatosan egy független, önmaga erejére, tehetségére támaszkodó, fajtája és egyéni eredményeire büszke, a földjén át a hazájához kötődő és azért szükség esetén áldozatvállalásra is kész, önérzetes nemzedék, a birtokos-Magyarország új nemessége (nemzeti elitje) fogja átvenni.

 

 

48

A Tradicionális Nemzeti Jobboldal nemzetpolitikai programjának irányelvei

Gazdaságpolitika - Iparfejlesztés

 

3c) Iparfejlesztés

 

Programunk további gazdaságpolitikai fejezeteit csak röviden, néhány kérdéskörre szűkítve tárgyaljuk, mert ezek részletes kidolgozásánál figyelemmel kell lennünk a TNJ majdani politikai döntéshozó helyzetbe kerülése idején fennálló, előre nem prognosztizálható helyzetre is.

 

A TNJ az iparfejlesztési célkitűzéseit a fentebb vázolt általános gazdaságpolitikai irányelveivel és az agrár-, valamint vidékfejlesztési programmal összhangban valósítja meg.

 

A hazai iparfejlesztés fő területeit programunk a  mezőgazdasági háttéripar és gépgyártás, a háztartási gépgyártás, a gyógyszergyártás és vegyipar, a szerszámgép-ipar, az elektronikai ipar,  a járműgyártás és a hadiipar fejlesztésében jelöli meg.

 

Az iparfejlesztési koncepciónk egyik járulékos célkitűzése, hogy a felhagyott iparterületek hasznosításával segítse az „ipari rekultivációs program” megvalósulását. Alapelv, hogy mezőgazdasági területet ipari, kereskedelmi objektumok létesítésére a jövőben nem lehet felhasználni.

 

A TNJ a külföldi vállalatok adókedvezményeinek megvonásával esélyegyenlőséget kíván teremteni a hazai ipar fejlesztéséhez.

Különös súlyt fektetünk a leépített hazai mezőgazdasági és erdészeti háttéripar (gépgyártás, növényvédőszer gyártás, élelmiszeripar, konzerv-és húsipar, tejipar, textilipar, bőripar, fafeldolgozás) fejlesztésére.

 

 

 

 

49

A Tradicionális Nemzeti Jobboldal nemzetpolitikai programjának irányelvei

Gazdaságpolitika – Kereskedelem-és pénzügy politika

 

A TNJ kereskedelem és pénzügy politikai programjának főbb irányelveit az általános elveket ismertető fejezetben vázoltuk. Ennek részleteit egyelőre nem hozzuk nyilvánosságra.

 

A témakör terjedelmére való tekintettel ugyancsak nem foglalkozik jelen programvázlatunk az egészségügyi, valamint a szociálpolitikai és foglalkoztatás politikai kérdésekkel sem. Ezeket a kérdéseket program-csomagunk második részében fogjuk tárgyalni.

 

 

 

50

A Tradicionális Nemzeti Jobboldal nemzetpolitikai programjának irányelvei

Honvédelem, nemzetbiztonság

Nemzetőrség

 

4. Honvédelem, nemzetbiztonság

 

Azalatt a pár év alatt, amióta Magyarországot a NATO-ba kényszerí-tették, hazánk földje a világ nemzeti erői ellen hadüzenet nélküli irtó-háborút viselő globalizációs erők felvonulási terepévé és átjáróházává vált, több alkalommal is közvetlen katonai, vagy megtorló támadás veszélyének téve ki békeszerető népünket. Történelmi tapasztalataink világosan bizonyítják, hogy bármilyen katonai hatalmi tömbhöz való csatlakozás ellentétes hazánk alapvető létérdekeivel.

A TNJ nemzetbiztonság-politikai programja ezért nem is foglalkozik azokkal a szempontokkal, melyeket Magyarország jelenlegi NATO-integrációja felvet, és - döntéshozó helyzetbe kerülve - a TNJ azonnali hatállyal fel fogja mondani ezt a katonai szövetséget.

 

Az állami szuverenitásunk és nemzeti érdekvédelmünk alappillérének a nemzeti parancsnokság alatt álló véderőt tekintjük.

 

A TNJ honvédelmi és nemzetbiztonsági rendszerének alapja a Nemzetőrségre alapozott népfelkelés, az állandó biztonsági készenlétet jelentő Honvédség, a központi bűnüldözést végző és a közúti biztonságot felügyelő Rendőrség, valamint a helyi és belső biztonságot szavatoló Csendőrség.

 

A Nemzetőrség a magyar nemzeti elit katonai szervezete.

A Nemzetőrség tagjának lenni nemesi kiváltság.

A Nemzetőrség bázisa a földbirtokosság. Minden földbirtokosnak joga és kötelessége birtoka, a Szent Korona tagjának védelme. Rajtuk kívül – önkéntes alapon és egyenlő jogokkal – a Nemzetőrség kötelékébe léphet a magyar nemzetközösség bármely magyar állampolgárságú tagja.

 

A fentiekből következik, hogy aki korábban bizonyíthatóan nemzetellenes tevékenységet folytatott, nemzetellenes pártnak, hatalmi csoportnak, szervezetnek, vallási közösségnek volt, vagy  jelenlegi  tagja,

 

51

A Tradicionális Nemzeti Jobboldal nemzetpolitikai programjának irányelvei

Honvédelem, nemzetbiztonság

Nemzetőrség

 

aki az előző kormányok idején nemzetáruló tevékenységéért kitüntetésben részesült, aki köztörvényes bűncselekményt követett el, aki szenvedélybetegségben szenved, vagy deviáns társadalmi magatartást tanúsít nem lehet a Nemzetőrség tagja akkor sem, ha földbirtoka és/vagy állampolgársági státusza alapján erre jogosult lenne.

 

A Nemzetőrség a Honvédség mellett a nemzeti fő-véderőt jelentő  reguláris haderő, mely feladatát szervezett keretek között látja el.

A Nemzetőrség tagjai sorkatonai szolgálatot nem teljesítenek.

A Nemzetőrség tagjai katonai alapkiképzésben és meghatározott időszakonként honvédelmi hadgyakorlatokon (továbbképzésen) vesznek részt, melyek együttes időtartama nem haladja meg a sorkatonai szolgálatot teljesítők szolgálati idejét.

A Nemzetőrség tagjai állandó fegyvertartási engedélyt kapnak.

 

A Nemzetőrség tagjai nemzet érdekében végzett szolgálatuk alapján kiváltságokra, előjogokra lesznek jogosultak.

 

Eszerint a Nemzetőrség tagjai:

-         jogosultak önkormányzati és állami tisztségek betöltésére és esküdtszéki tagságra és ezen tisztségek betöltésénél azonos alkalmassági feltételek esetén másokkal szemben előnyt élveznek;

-         államigazgatási funkciók betöltésénél azonos feltételek esetén előnyt élveznek;

-         a helyi (önkormányzati) és országos szavazásoknál egy plusz szavazat ponttal rendelkeznek;

-         nemzetbiztonságot érintő javaslataikat az országgyűlés szakbizottsága bírálja el; 

-         a közbiztonság megteremtésében együttműködnek a helyi csendőrséggel, és ilyen funkcióik gyakorlásában azokkal azonos jogosítványokkal rendelkeznek és a hivatalos személyt megillető törvényi védelemre jogosultak.

 

 

52

A Tradicionális Nemzeti Jobboldal nemzetpolitikai programjának irányelvei

Honvédelem, nemzetbiztonság

Nemzetőrség – Honvédség - Csendőrség

 

 A Nemzetőrség tagja csak feddhetetlen előéletű és rendezett magánéletű, káros szenvedélyektől mentes személy lehet. A méltatlan életvitelt folytatókat a nemzetőrségi kötelékből ki kell zárni. 

 

A Nemzetőrségben nincs katonai rangfokozat. A Nemzetőrség a Honvédséggel közös parancsnokság alá tartozik. Szükségállapot idején diffúz honvédelmi feladatokra mozgósítható.

 

A TNJ nemzetvédelmi programja szerint a Honvédség feladata a nemzet biztonságának és határaink sérthetetlenségének védelme.

 

A Honvédség személyi állománya hivatásos- és sorkatonákból áll. Sorkatonai szolgálatra csak a magyar nemzetközösség nemzetőrségi kötelékbe nem tartozó tagjai kötelezhetők. A sorkatonai kiképzés és szolgálat ideje 11 hónap, mely időre a sorkatonát az átlagbérnek megfelelő alapfizetés illeti meg.

Katonai szolgálatot  a Honvédségnél nő nem teljesíthet.

 

A Honvédség hivatásos tisztikarának tagjait a Nemzetőrségből választja ki. A Honvédség tisztikarával szemben támasztott erkölcsi követelmények tehát megegyeznek a nemzetőrségi tagság követelményeivel.

 

Idegen nemzeti, vagy nemzetközi parancsnokság alatt a Honvédség személyi állománya nem állhat.

 

A Csendőrség hivatásos szervezet, mely az ország belbiztonságának legfőbb támasza. Az országos hatáskörű Rendőrséggel azonos jogokkal rendelkező (vár)megyei hatáskörű rendőri szerv. Tagjait szintén a Nemzetőrségből válogatja. A tagjaival szemben támasztott követelmények tehát megegyeznek a nemzetőrségi tagság követelményeivel.

 

A Rendőrség országos nyomozati hatáskörű, a Csendőrséggel mellérendelt viszonyban álló szerv.

53

A Tradicionális Nemzeti Jobboldal nemzetpolitikai programjának irányelvei

Honvédelem, nemzetbiztonság - Külpolitika

 

 

---

 

A nemzetbiztonsági kérdéskör további részeivel programvázlatunk stratégiai okokból nem foglalkozik.

---

 

5. A TNJ külpolitikai irányelvei – viszonyunk a világhoz

 

A Magyar Szent Korona Állama katonai hatalmi tömböktől független, „semleges” külpolitikát folytató ország.

 

A TNJ külpolitikai strartégiai programja távol kívánja tartani hazánkat a világhatalmi konfliktusoktól. Külpolitikánk célja Magyarország és a magyar nemzetközösség érdekeinek képviselete és védelme.

 

Ezt a feladatot olyan nemzetközi környezetben kell megoldani, ahol száz éve permanens háború dúl, váltakozva hol a fegyverek erejével, hol gazdasági síkon, hol a szavak hatalmával. Politikánk ezért nem lehet béke párti, mivel ennek a szónak a jelen helyzetben semmi értelme sincs.

Nem lenne értelme kijelenteni azt sem, hogy kerülni kívánjuk a konfrontációt az élet minden területén, mert azt eddig sem kerestük. Az a politika, mely ma minden áron való békére törekszik, a világot leigázni készülő erőknek való behódolást jelent. Ezt az utat nemzeti érdekeink feladása nélkül nem választhatjuk.

 

Európa lényegét a történelmileg kialakult, etnikailag nagyjából homogén nemzetállamok közössége jelenti. A magyar nemzet a kommunista uralom alól felszabadulva ehhez az Európához, nem pedig egy amerikanizálódó, multiraciális európai unióhoz, vagy atlanti birodalomhoz kereste és keresi ma is az utat.

 

Ezért a TNJ az egyik legfontosabb külpolitikai feladatának tekinti az Európai Unióhoz fűződő viszonyunk felülvizsgálatát.

 

54

A Tradicionális Nemzeti Jobboldal nemzetpolitikai programjának irányelvei

Külpolitikai irányelvek

 

A globalizációs politikát folytató Európai Unióhoz való csatlakozásunkat nemzetellenes lépésnek tartjuk, és ezért nem is látjuk értelmét, hogy ilyen helyzetben a csatlakozási feltételeket újratárgyaljuk.

 

Hatalmi helyzetbe kerülve, a magyar nemzettől kapott felhatalmazás alapján, a TNJ azonnali hatállyal felfüggeszti és semmisnek tekinti a korábbi hazaáruló kormányok által a nemzet háta mögött kötött titkos, vagy fél-titkos, nemzeti érdekeinket kiárusító megállapodásokat, paktumokat, különös tekintettel a Világbankkal, valamint a Nemzetközi Valuta Alappal (IMF) kötött, az 1982. évi 6. sz. tv. erejű rendeletben foglalt egyezményekre.

 

A TNJ minden területen ápolni kívánja kapcsolatait a velünk történelmi sorsközösségben élő népekkel. A magyar nemzetnek történelmi tapasztalataiból leszűrt világos és határozott ellenségképe van, mely közös ellenséggel való harcban különösen számít ezekre a nemzetekre, és elutasít minden olyan próbálkozást, mely közénk szövetségi rendszerekkel, érdekellentétek szításával éket verni igyekszik.

Külpolitikánk ezért kiemelt fontosságot tulajdonít a trianoni utód-államokkal való kapcsolataink rendezésének.

A Szent Korona Államtestéből a trianoni diktátummal kiszakított területeinken élő magyar nemzetközösséget nyolcvan éve a legtöbb utód-államban túszként kezelik, ami nemcsak a magyar külpolitika mozgásterét szűkítette be, hanem megnyomorította a nemzeti határainkon kívül rekedt nemzettestvéreink életét is.

Ebből az alaphelyzetből kiindulva a TNJ külpolitikája nem vállalhatja fel sem a korábbi, semmilyen kérdést meg nem oldó, csak további emberi szenvedések forrásaivá váló területi revíziós elképzeléseket, sem pedig az elszakított területeken élő magyar nemzetközösség etnikai feloldódását eredményező, a trianoni diktátumot érvényes békeszerződésként kezelő, alapvetően hazaáruló külpolitikai vonalat.

 

A TNJ a jelenlegi áldatlan helyzetből kivezető egyedüli megoldásnak a magyar nemzetközösség lelki és kulturális egyesítését látja és erre építi külpolitikai stratégiáját

 

55

 

A Tradicionális Nemzeti Jobboldal nemzetpolitikai programjának irányelvei

Külpolitika

 

. E stratégia arra irányul, hogy a Kárpát-medencében megerősödő magyar nemzetközösség a térség vezető erejévé válva erősítse a gazdasági térség más nemzetállamainak gazdasági és politikai függetlenségét, egyúttal minden eszközzel segítse az utódállamok területén élő magyarságot nemzeti karakterük, kultúrájuk és nemzeti életterük megőrzésében .

A legutóbbi évtizedek politikai fejleményei mindenki előtt világossá kellett tegyék, hogy a Közép-európai régió nemzetállamai előtt csupán két út áll: vagy együtt emelkednek, vagy együtt buknak. Alapvetően hibás tehát az a szemlélet, mely bármely szomszédos állam gyengülésében, háttérbe szorításában véli felismerni saját boldogulásának zálogát.

Külpolitikánk tehát keresi az utat mindazon külföldi politikai erő felé, melyek - hozzánk hasonlóan felismerve közös érdekeinket és az azokat veszélyeztető ellenség természetét - a nemzeti szuverenitás alap-ján állva nem a multinacionális szerveződésben és a nemzetközi integrációban, hanem a független nemzetgazdaságok regionális együttműködésében látják a nemzeti megmaradásuk és felvirágzásuk egyetlen útját, egyszersmind a kapcsolatainkat leginkább terhelő nemzeti sorskérdéseink megoldását is.

 

 

 

 

 

56

 

                      

                                                                                                                                                                                 

 

Áldás magyar fajtánkra, megvilágosodás nemzetünknek!