A Tradicionális
Nemzeti Jobboldal
Nemzetpolitikai
programjának irányelvei
1.
Ideológiai alapelvek
1a) TNJ
nemzetpolitikai programjának célkitűzései
és ideológiai vázlata
1b) Jogi alapelvek
2.
Társadalompolitika – Kultúrpolitika,
vallás-és
oktatás ügy
2a) Társadalompolitika
2b) Kultúrpolitika,
oktatásügy, vallásügy
3.
Gazdaságpolitika
3a) Általános
gazdaságpolitikai célok
3b) Agrárpolitika -
Vidékfejlesztés
3c) Iparfejlesztés
3d) Kereskedelem és
pénzügy-politika
3e) Egészségügy -
szociálpolitika
4.
Honvédelem, nemzetbiztonság
5.
A TNJ külpolitika irányelvei – viszonyunk
a világhoz
(Megjelent az Ébredés Mozgalom kiadásában és a
BrusaM Kiadó gondozásában 2002.
Békéscsaba)
A
Tradicionális Nemzeti Jobboldal nemzetpolitikai programjának irányelvei
Társadalompolitikai
célkitűzések
A
TNJ nemzetpolitikai stratégiája antiliberális stratégia, melynek célja a
nemzeti élettér etnikai és kulturális identitásának megőrzése, a nemzeti
géniuszunk kifejtését és az elfogulatlan nemzeti életet lehetetlenné tevő
gazdasági-politikai függőségünk felszámolása.
Társadalom-és
gazdaságpolitikai programunk a nemzeti egység, valamint a birtokos
magyarság és Magyarország megteremtésének, a magyar nemzet önvédelmi
ereje megerősítésének komplex program-ja, melynek középpontjában a nemzeti
erőnk bázisát adó vidék, a gazdaság kulcságazatának számító mezőgazdaság és az
ehhez kapcsolódó ipari-kereskedelmi háttér megerősítése és érdekvédelme áll.
A TNJ szerint az
embert - akár mint fajt, akár mint nemzetet, vagy egyént - kultúrája jellemzi,
ezért nemzetpolitikai programunk – ellentétben a liberalizmus anyagelvűségével
és materiális mutatóival - a szellemi világ minőségi értékeire
helyezi a hangsúlyt. A tradicionális (jobb)oldal értékrendje nemcsak
elméletileg tesz éles különbséget a mennyiségi (gazdasági) és a materiális
értékmérőkkel meg nem fogalmazható minőségi értékek között, hanem ezt a
különbségtételt az élet minden területén érvényesíteni kívánja. Célunk egy
kiválóságot és minőségi értékeket tisztelő, nemzeti értékeire büszke és azt
ápoló, az egyéni boldogulás és felemelkedés útját nemzeti keretek között
kereső, nyitott hierarchikus társadalom
megteremtése.
Egy
nemzet karakterét kialakító, egyszersmind legfontosabb nemzeti összetartó erők:
a közös származás, a történelmi sorsközösség és a nemzeti kultúra.
A XX. század egyéni és nemzeti sorstragédiákkal terhes
történelme is azt bizonyítja, hogy a civilizáció vívmányai csak a kultúra által
válhatnak a jólét és nemzeti felemelkedés forrásává.
4
A
Tradicionális Nemzeti Jobboldal nemzetpolitikai programjának irányelvei
Társadalompolitikai
célkitűzések
A kultúrák különbözősége elsősorban a
vallások és létszemlélet különbözőségében nyilvánul meg. Nézetünk szerint magyar
nemzeti kultúránk megtartása és élővé tétele csak magyar (nemzeti) vallási
alapon képzelhető el.
A tradicionális létszemléletű mozgalmunk
ezért elutasítja az erkölcsi értékrendünktől és hagyományainktól idegen zsidó-kereszténységet
és annak nemzetellenes kozmopolitizmusát.
A világ ökológiai egységét az Élet
lényegének tekintő fajtisztelő és fajvédő társadalompolitikánk alapja a
nemzetek és kultúrák harmonikus és hegemónia mentes egymás mellett élése és
egymást támogató együttműködése.
Ellenezzük a fajhígítás minden formáját, az etnikai
keveredést, az idegenek fajok és kultúrák befogadását, mely az Új
VilágRend programjában foglalt genocídium eszköze. Ennek
szellemében elutasítjuk a liberális multiraciális (soknemzetiségű) államtípust,
és védeni kívánjuk fajtánkat, nemzeti életterünket és kultúránkat minden
gyarmatosító, beolvasztó, antinacionalista törekvéssel szemben.
Nemzeti
egységben gondolkozó politikai programunk fontos jelmondata: Magyarország
a magyaroké!
Annak
érdekében, hogy céltudatosan mozgósíthassuk nemzeti erő-inket, nemzetpolitikai
stratégiánk határozott ellenségképet vetít a társadalom elé.
Ezt
az ellenséget társadalmilag a cionista világhatalmat jelentő globalizációban
és Új VilágRendben (ÚVR), ideológiailag az ÚVR kiépítését
segítő, marxista-és liberál-materialista világnézeti alapokból sarjadt Liberális
Demokráciában (LD), fizikailag pedig az ezen folyamatokat és
ideológiákat segítő, képviselő és megszemélyesítő multinacionális
intézményekben jelöljük meg.
Ezen
ellenségképpel és a jelen helyzetből kivetíthető negatív nemzeti
jövőképpel – az ebben feltáruló nemzeti és egyéni sorstragédiákkal – világosan
rá kívánunk mutatni, hogy minden materialista ideológián alapuló társadalmi
forma: a szocializmus, liberál-szocializmus és a liberal-kapitalizmus,
valamint az ezek szolgálatába szegődött vallási irányzatok minden árnyalata
nemzetellenes célokat szolgál.
5
A
Tradicionális Nemzeti Jobboldal nemzetpolitikai programjának irányelvei
Nemzetpolitikai
célkitűzések
Programunk
számol azzal a politikai alaphelyzettel, hogy a liberalizmus által támogatott
negatív társadalmi és kulturális folyamatok jelenleg az önérdekét még
fel nem ismerő társadalom többségének passzív jóváhagyásával mennek
végbe. Ahhoz, hogy a nemzetté emelkedő nép ráébredjen kilátástalan helyzetére
és azokra a veszélyekre, melyek az Új VilágRend részéről
fenyegetnek közösséget és egyént egyaránt, a felvilágosításon, e veszélyekre
való konkrét rámu-tatáson túl új eszmékre és értékrendre, valamint
utópiáktól mentes nemzetmentő gazdaságpolitikai programra van szükség.
Nemzeti
program – ideológiai okokból – egyedül
tradicionális (jobboldali) program
lehet.
A
TNJ nemzetpolitikai programja azonban nem a jelenlegi gazdasági, társadalmi és
politikai folyamatok kritikája kíván lenni, hanem a fő hatásterületeket
alapvetően érintő és módosító akcióprogram, mely a jelenlegi általános
destrukcióval szemben világos élet-és jövőképet mutat fel a társadalomnak.
Programunk
nemcsak a jelenlegi nemzeti feloldódási folyamatot lesz hivatott megállítani, hanem egyúttal alkalmazkodóképessé is
akarja tenni nemzetünket a XXI. század elejére prognosztizált ökológiai
világkatasztrófa következményeinek kivédésére. Nemzetpolitikai programunk
tehát nem egy alternatív gazdaság-politikai program a közelmúltban
felvonultatott számtalan, de minden esetben kifejezetten a jelenlegi hatalmi
törekvéseket és destruktív folyamatokat támogató (szocialista,
szociál-liberális, liberális és „nemzeti-liberális”) programok közül, hanem az
egyetlen megvalósítható, a gazdaság-és társadalom-politika minden elemét
világnézetileg is egységes rendszerbe
ötvöző, nemzeti túlélésünket biztosító
program.
Ez a program a jövő gazdasági rendszerét
nem egy globális világgazdaságban, hanem önálló nemzetgazdaságok regionális
szerve-ződésében (gazdasági régiók) látja. A gazdaságot –
ellentétben az elmúlt hatvan év politikai gyakorlatával - nemzeti
függetlenségünk és jólétünk szolgálatába kívánjuk állítani.
6
A
Tradicionális Nemzeti Jobboldal nemzetpolitikai programjának irányelvei
Jogi
alapelvek
A TNJ megjelenése a
magyar politikai életben egyúttal politikai paradigma váltást is jelent. A
közéletből rég kiiktatott fogalmaknak újra „polgárjogot” kívánunk adni. Nem
politikai program pontnak tekintjük – bár az is lehetne -, hanem nemzetpolitikai
programunk szellemét átható, hitelességét alátámasztó legfőbb erkölcsi
parancsnak, hogy
a becsületet
tekintjük minden közéleti politizálás alapjának.
Hogy
fokozottan érvényt szerezhessünk ennek a programunk alapját képező erkölcsi
értékrendnek, a kidolgozott nemzetpolitikai progra-munkat nem parlamenti
politikai programbeszédekben, hanem magyar nemzeti vallásunk
templomainak szószékeiről, kívánjuk meghirdetni.
Antiliberális
stratégiánk fontos részét képezi az elnyomott nemzeti öntudat felébresztése és
globalizációs folyamatokkal szemben egy erkölcsi-kulturális nemzeti ellenállás
kibontakoztatása, azaz az öntudatosuló nemzet antiliberális egységfrontba
tömörítése. Nemzetpolitikai programunknak ez a nyilvánosságra hozott
tömörített vázlata is ezt a célt
szolgálja.
A
TNJ jogrendszerének alapja az ősi alkotmányunkban (Aranybulla) gyökerezik. E
jogrendszer célja a nyitott, értékelvű, hierarchikus társadalom
működési kereteinek megteremtése és a nemzeti csoportérdek
prioritásának biztosítása.
Jogrendszerünk
minden magyar állampolgárnak azonos alapjogokat biztosít, melyek
megegyeznek a nemzetközi chartákban lefektetett általános emberi jogokkal,
kimondva egyúttal, hogy Magyarországon a magyar nemzetközösség
létérdekeivel ellentétes egyéni, vagy csoportérdek nem érvényesülhet.
A
Tradicionális Nemzeti Jobboldal a nemzetközi joggyakorlathoz igazodva –
kényszerűségből - elfogadja a kettős állampolgárság jogintézményét, de éppen
ezért a nemzethez tartozást nem az állampolgár-sághoz, hanem
származáshoz köti. Egyszersmind,
ezt a nemzethez tartozást egy minőségileg magasabb kategóriának
tekintve, ahhoz az állampolgári alapjogokon túlmenő társadalmi preferenciákat
kapcsol.
7
A
Tradicionális Nemzeti Jobboldal nemzetpolitikai programjának irányelvei
Jogi
alapelvek
Az
államalkotó magyarsághoz való viszony alapján
jogrendszerünk különbséget tesz a magyar nemzetközösség államhoz kötődő és
államon kívüli (idegen állampolgársággal is, vagy csak azzal rendelkező)
tagjai, valamint a hazánkat csak lakóhelynek tekintő betelepültek
között.
Ilyen
értelemben a magyar nemzetközösség tagja az, akinek szülei magukat az
elmúlt népszámlálások alkalmával magyarnak vallották.
Ennek
értelmében a magyar nemzetközösség tagja lehet külföldi állampolgár is és
viszont: nem minden magyar állampolgár lesz tagja szükségszerűen a magyar
nemzetközösségnek.
A
magyar nemzetközösség minden magyar, vagy nem magyar állampolgárságú
tagja bel-és külföldön egyaránt a magyar állam védelme alatt áll, és a Szent
Korona felségterületén megkülönböztetés nélkül részesül a nemzetközösség
tagjait megillető preferenciákban.
A
magyar nemzetközösség magyar állampolgárságú tagjai
korlátozás nélkül részt vehetnek a közügyek gyakorlásában. Közhivatalokat,
vezető állami (politikai) és gazdasági tisztségeket csak ilyen személyek
tölthetnek be.
A
magyar nemzetközösség idegen állampolgárságú tagjai
élvezik a magyar nemzetközösség tagjait megillető egyéb jogokat, kivéve
azokat a jogokat és preferenciákat, melyek a magyar állampolgár-sághoz és
nemzetközösségi tagsághoz együttesen kapcsolódnak.
A
törvény szelleméből következik, magyar nemzetközösséghez való tartozás,
vagy az attól való elhatárolódás egyéni elhatározás és lelki
beállítottság függvénye. Ezért minden nagykorú személynek élete során egy
alkalommal lehetősége lesz arra, hogy egyszerű jognyilatkozattal végérvényesen
megváltoztassa a magyar nemzetközösséghez fűződő viszonyát.
Mivel
magyar nemzetközösséghez tartozás társadalmi rangot jelent, ezért
bűncselekmények elkövetői nem lehetnek a magyar nemzetközösség tagjai. A
köztörvényes bűncselekmények elkövetői véglege-
8
A
Tradicionális Nemzeti Jobboldal nemzetpolitikai programjának irányelvei
Jogi
alapelvek
sen elvesztik
nemzetközösségi tagságukat. A nemzetközösségből való kizárás
mellékbüntetése a hozzátartozókat nem érintheti.
Történelmünk
során több alkalommal bebizonyosodott, hogy a magyar állam keretein belül élnek
olyan népcsoportok, melyek kritikus helyzetekben mindig készek voltak az
államalkotó nemzetet hátba támadni és a külföldi ellenségeinkkel szövetséget
kötni.
Az
államalkotó magyarsághoz való viszony alapján jogrendszerünk ezért külön kezeli
azokat az etnikai csoportokat és vallási közösségeket, melyek magyar
állampolgárok ugyan, de nem vallják magukat magyarnak. Etnikai
különállásuk okait a törvény nem vizsgálja. Rájuk természetesen ugyanazok az általános
jogok és kötelezettségek vonatkoznak, mint minden más állampolgárra, de nem
részesülhetnek a magyar nemzetközösség tagjait megillető preferenciákban.
Azokra,
akik a magyar nemzetközösséggel való hagyományos szembenállásukat, vagy
közömbösségüket etnikai, vagy vallási elkülönülésükkel is kifejezésre
juttatják, hon-és nemzetvédelmi okokból nem lesznek vonatkoztathatók
azok a jogok és kötelezettségek, amelyek a magyar nemzetközösség önvédelmi
képességével és csoportérdek védelmével összefüggésbe hozhatók.
A
TNJ jogrendszere eszerint magyar állampolgársághoz és magyar nemzetközösségi
tagsághoz fűződő jogokat különböztet meg.
Általános
állampolgári jogok és kötelezettségek:
Minden
magyar állampolgárt megillető általános állampolgári jogok: a
jelenlegi Alkotmány XII/ 54. § (1-2), 55. § (1-3), 56. §, 59. § (1), 60. § (!),
61. § (!), 62. §, 63. § (1-2), 64. §, 66-67. §, 69. § (1-3), 70/B-F. §, 70/G. §
(2), 70/I-K. §, -aiban foglalt jogok, valamint
-
az Alk. I. fejezet 13. és 14. §-aiban foglalt tulajdonhoz és örökléshez való
jog, a földbirtokra vonatkozó jogkorlátozással.
9
A
Tradicionális Nemzeti Jobboldal nemzetpolitikai programjának irányelvei
Jogi
alapelvek
A Magyar
Nemzetközösség tagjait megillető jogok és kötelezett-ségek:
A
Magyar Nemzetközösség nem magyar állampolgárságú
tagjait megillető alapjogok:
-
állampolgárság megszerzése egyszerűsített ügyvitellel;
-
vízummentes belépés a világ bármely országából;
-
szabad letelepedés és munkavállalás, valamint
-
az Alk. I. fejezet 13. és 14. §-aiban foglalt tulajdonhoz és öröklés-hez való
jog, a földbirtokra vonatkozó jogkorlátozással.
A
Magyar Nemzetközösség magyar állampolgárságú tagjait megillető
jogok és kötelességek: a fenti törvényekben foglalt általános állampolgári
és nemzetközösségi tagsághoz fűződő jogokon kívül
az Alk. 70. § (1), (4), 70/H. § (1)- ben
foglalt jogok, továbbá
-
a magyar nemzetközösség tagjait megillető alapjogok;
- az Alk. I. fejezet
13. és 14. §-aiban foglalt tulajdonhoz és örökléshez való jog, a
földbirtokra vonatkozó jogkorlátozás nélkül;
-
a földbirtokhoz kötött jogok és kötelezettségek gyakorlása;
-
fegyveres katonai kiképzésben való részvétel (a nők kivételével);
-
a Nemzetőrségben való részvétel és az ehhez kapcsolódó jogok és kötelezettségek
gyakorlása;
-
fegyver tartási és viselési jog;
-
közhivatalok, köztisztviselői, közalkalmazotti és államigazgatási munkakörök
betöltésére való jog;
-
súlyozott szavazati jog (választójogi pluralitás);
-
állami kitüntetésekre való jog;
A
TNJ az Alkotmány XII. fejezetében foglalt alapjogok közül az alábbiakat
jelenlegi formában nem fogadja el: 57. § (3), (5), 58. § (1-3), 60. § (2), 61. § (1-2), 65. §, 68. § (1), (2), (4),
70. § (1), (2), (4), 70/A. § (1-2), 70/D. § (2), 70/G. § (1), 70/H. § (2),
A
TNJ jogrendszere elismeri és nemesi cím adományozásával is jutalmazza a
kiválóságot és a nemzeti érdekek szolgálatát. A kiválóság alapján elnyerhető,
társadalmi elismerést és közügyek irányítására való előjogokat biztosító nemesi
cím személyre szóló és nem örökölhető.
10
A
Tradicionális Nemzeti Jobboldal nemzetpolitikai programjának irányelvei
Jogi
alapelvek
A
közügyek gyakorlásában és a közhivatalok betöltésénél, szavazásoknál a pluralitás,
azaz a súlyozott szavazat elve kell érvényesüljön. Javaslatunk
szerint:
-
választásoknál és népszavazásoknál minden magyar állampolgár 1
szavazat-ponttal rendelkezik. Ezen felül
-
iskolai végzettségtől függően minden magyar állampolgár 0-2 plusz
szavazat-ponttal rendelkezhet;
-
a magyar nemzetközösség minden tagja 1 plusz szavazatponttal
rendelkezik;
-
a nemzetőrség tagjai 1 plusz szavazatponttal rendelkeznek.
A
közhivatalok és vezető állami tisztségviselők törvénybe nem ütköző etikai
vétségeit nemzeti Becsületbíróság bírálja el. A Becsületbíróság elmarasztaló
ítélete hivatalvesztés jogkövetkezményét vonhatja maga után.
A jogalkotásunk fontos alapelve, hogy az
egyéni és kollektív, a nemzeti és nemzetiségi (nemzetközösségi) és egyéb
csoportérdekek nem kerülhetnek egymással ellentétbe.
Minden
közösségnek, jellegére való tekintet nélkül, joga van arra, hogy szűkebb
csoportérdekeit megfelelő helyi, vagy országos fórumokon képviselje. Az
érdek-csoportok és közösségek országos érdekképviseleti fóruma az Országgyűlés
Alsóháza.
A
magyar nemzetközösségen kívül álló nemzetiségi-etnikai csoportok politikai
szervezeteket nem hozhatnak létre.
Jogrendszerünkben
minden tételes jog alapja a tradíciókon alapuló erkölcs-és szokásjog,
mellyel ellentétes jog nem alkotható. A tételes jogot úgy kell megfogalmazni,
hogy az világos, közérthető és egyértelmű legyen.
Jogrendszerünk
és jogalkotásunk meg kívánja szűntetni a liberális jogalkalmazásban már
teljesen mindennapos, joggal való visszaélés lehetőségét. Elutasítjuk a
törvények végrehajtási utasításaiban megtestesülő „jog-átértelmezés” és
jogi csűrés-csavarás gyakorlatát, és csak egyféleképpen értelmezhető
jogszabályokat fogadunk el.
A
bíró, ha a tételes joggal és/vagy annak szellemével ellentétes ítéletet hoz,
elveszti hivatalát.
11
A
Tradicionális Nemzeti Jobboldal nemzetpolitikai programjának irányelvei
Jogi
alapelvek
A
Szent Korona felségjogát és ezzel összefüggésben a nemzeti szuverenitásunkat
és érdekeinket sértő, vagy veszélyeztető cselek-ményekkel és politikai
szándékokkal kapcsolatban jogrendszerünk ismét be fogja vezetni és a
legsúlyosabb módon – teljes, vagy részleges vagyonvesztéssel is - szankcionálni
fogja a hazaárulást.
A legsúlyosabb - élet elleni -
bűncselekmények esetében vissza kívánjuk állítani a halálbüntetést, olyan
formában, hogy az ítélet szabad választást engedjen az elítéltnek a
halálbüntetés elfogadása, az életfogytig tartó és nem enyhíthető
szabadságvesztés, illetve az ország végleges elhagyása között.
A
börtönrendszert a humanitárius szempontok figyelembe vételével úgy kell
átalakítani, hogy megszűnjön a börtönök „gyógyintézmény” és „bűnöző-kiképző”
jellege.
A
jogi alapelveink elvetik a diktatúra minden formáját, a liberális demokrácia többségi
diktatúráját is.
Minden
országos és helyi, a Szent Korona felségjogait és nemzeti érdekeinket nem
érintő közügyben népszavazással kell dönteni. A közösséget érintő döntésnek
mindenkor figyelembe kell vennie a kisebbség véleményét is.
Nemzeti
–nemzetközösségi- érdeket érintő ügyekben népszavazást nem lehet kezdeményezni,
mert ilyen esetben csak a nemzeti érdekkel összhangban hozható döntés.
(Aki ezzel ellentétes véleményt képvisel, az hazaáruló, vagy hülye. Egyik
esetben sem rendelkezhet szavazati joggal és nem tölthet be közhivatalt.)
A
magyar nemzetközösség életét, biztonságát befolyásoló politikai és gazdasági
döntések és szerződések mindenkor nyilvánosak. Titkos megállapodások, ilyen
záradékokkal ellátott szerződések nem köt-hetők.
A Szent Korona jogait semmilyen törvény,
nemzetközi, vagy egyéb szerződés nem korlátozhatja. A Szent Korona jogainak
csorbítására irányuló minden szándék és cselekmény hazaárulásnak minősül.
12
A
Tradicionális Nemzeti Jobboldal nemzetpolitikai programjának irányelvei
Társadalom
politika
A
Szent Korona történelmi jogait Alkotmányba kell foglalni. A Szent Korona
jogai közé tartozik az állami függetlenséghez és a területi integritáshoz
fűződő jog, a Korona tulajdonjoga (nemzeti vagyon), a birtokjog
(minden föld, ásványi kincs és természeti erőforrás tulajdonjoga), valamint a közhatalom
(törvényhozás).
A
Szent Korona jogait kizárólag a nemzeti csoportérdekek védelme iránt
elkötelezett, a magyar nemzetet megjelenítő magyar nemesi elit képviselheti
hitelesen.
Ugyancsak
a nemesi elit jogosult a magyar népet a törvényhozás szintjén képviselni,
valamint Magyarország és a magyar nemzet érdekeinek külföldi képviseletére.
Képviselői
funkciók csak a nemesi közszolgálat (nobile officium) elve alapján
tölthetők be és gyakorolhatók. A képviselő költségtérítésen és munkaidő-arányos
átlagbér térítésen kívül más javadalmazásra nem tarthat igényt.
Európa
társadalmai ma - államformájuktól függetlenül - hasonló globális kihívásokkal
és társadalmi bajokkal küszködnek. A planetáris világrend nemzetsorvasztó,
elidegenítő és eltömegesítő hatása - éppen azáltal, hogy általános emberi
vágyakra és gyarlóságokra építi hatalmi politikáját -, nem ismer
országhatárokat és társadalmi korlátokat.
A
társadalmi feszültségek és konfliktusok forrása alapvetően soha-sem az
államforma, hanem annak megvalósulási formája. A monarchikus hatalmi forma
ugyanúgy biztosíthatja egy társadalom elfogulatlan életéhez szükséges
kereteket, mint a köztársaság, de minden társadalmi forma torkolhat anarchiába,
ha a társadalmi keretek megmerevednek és egy értéktévesztett, önmaga szűk
csoportérdekein kívül semmi mást sem képviselő hatalmi „elit” kezébe kerül a
közhatalom.
13
A
Tradicionális Nemzeti Jobboldal nemzetpolitikai programjának irányelvei
Társadalom
politika
Bár
a TNJ világnézeti elveiből logikusan következik, hogy egyértel-műen a hierarchikus
társadalom híve, mégis megtévesztő lenne úgy fogalmazni, hogy a célunk egy
ilyen társadalom megteremtése. Ugyanis minden társadalom-szervezés
természetszerűleg egyfajta hierarchiára épül (akkor is ha ezt tagadja), ilyen
formán nem a hierarchia léte, vagy nem léte, hanem annak zártsága és hatalmi
jellege körül forog a kérdés.
A
tömegtársadalmakban kialakuló kisebbségi és többségi diktatúrák minden
formája (marxista és liberális diktatúrák, a kiépülő ÚVR /azaz zsidó
világkirályság/ diktatúrája, a katonai diktatúrák stb.) hatalmi
hierarchiára építi rendszerét. Minden hatalmi (vagy hatalmivá alakuló)
hierarchia pedig törvényszerűen zárt, megmerevedett társadalmi
osztályokat, kasztokat eredményez.
A
népet és nemzetet hitelesen képviselő, minőségi kiválasztottságon alapuló nemzeti
elit (nemesség) hierarchiája viszont csak nyitott és közmegegyezésen
alapuló („demokratikus”) lehet.
A Tradicionális Nemzeti Jobboldalnak
ezért nem a fennálló államforma öncélú, hatalmi célokat álcázó
megváltoztatása a célja, hanem annak intézményeit kívánja új tartalommal
megtölteni.
Ennek értelmében a TNJ nemzetpolitikai
programja javaslatot tesz az Alkotmány I. fejezetében foglalt 2. § (2), 3. §
(2), 5. §, 7. § (1), (2), 8. § (4), 9. § (1), (2), 10. § (1), (2), 11. §, 13. §
(1-2), és a 14. §, valamint az ezen pontokkal összefüggő, az Alkotmány II-XIII.
fejezetében foglalt jogszabályok módosítására, továbbá a fenti fel-sorolással
nem érintett paragrafusok háttértartalmának felülvizsgálatára.
A
javaslat szerint Magyarország politikai határain belül a nemzeti
szuverenitás és az alkotmányos közhatalom megtestesítője, valamint minden birtokjog, különösképpen minden
földbirtok jog forrása a Szent Korona (2. §).
14
A
Tradicionális Nemzeti Jobboldal nemzetpolitikai programjának irányelvei
Társadalom
politika
Magyarországon
szabadon működhetnek a politikai pártok (3. §), de a nemzeti
érdekeinkkel ellentétes politikai célok és ideológiák képviselete hazaárulásnak
minősül.
A
nemzeti érdekek következetes képviseletén kívül más politikai szándék a magyar
parlamentben büntetlenül nem
érvényesülhet.
A
3. § (2) bekezdését pedig, mint olyan pontot, melyben egyértelműen a
közvélemény befolyásolásának és hatalmi célok szolgálatába állításának
antidemokratikus és nemzetellenes célja húzódik meg, el kívánjuk törölni.
A
nemzeti csoportérdek védelem egyedüli letéteményese a nemzeti jobboldalt
tömörítő TNJ, mely a törvényhozás
munkáját a legszéle-sebb társadalmi nyilvánosság és ellenőrzés mellett, a
dolgozói és társadalmi érdekképviseleti szervezetek, munkástanácsok bevonásával
végzi (4. §).
Ebben a politikai rendszerben tehát az internacionális
hatalmi politika céljait szolgáló politikai pártok társadalmi vákuumba
kerülnek, létjogosultságuk megszűnik és – elképzelésünk szerint - fokozatosan
elenyésznek.
A
Magyar Szent Korona Állama – államformától függetlenül – védi
állampolgárai és a magyar nemzetközösség tagjainak érdekeit és a Szent Korona
felségterületét (5. §), melyet sérthetetlennek tekint.
Ennek
értelmében a TNJ újra kívánja tárgyalni a történelmi határok megváltoztatását
eredményező korábbi, diktátum-jellegű nemzetközi egyezmények magyar
nemzetközösség tagjait és a Szent Korona jogait érintő vonatkozásait.
A
nemzeti életterünk történelmi határainak visszaállítását célzó minden
tárgyalásos rendezés alapja (6. §) csak és kizárólag a történelmi
Nagymagyarország területén élő magyar nemzetközösség tagjainak népszavazással
kinyilvánított akarata lehet.
Jogrendszerünk
elfogadja a nemzetközi jog nemzeti érdekeinket és önállóságunkat nem sértő
szabályait (7. § (1)).
Csak
nemzeti érdekeinkkel összhangban álló törvények hozhatók, ezért a nemzeti
érdekeinket, kül-és belbiztonságunkat érintő törvé-
15
A
Tradicionális Nemzeti Jobboldal nemzetpolitikai programjának irányelvei
Társadalompolitika
nyek hozatalához –
értelemszerűen - a törvényhozó testület teljes egyetértése szükséges (7. §).
A jognak a társadalmi igazságosságot és
a magyar nemzetközösség érdekeit kell szolgálnia. Első és legfontosabb
feladatnak tekintjük ezért az alkotmányozó országgyűlés összehívását és az új
szellemű alkotmány megszövegezését.
Jogrendszerünk
minden állampolgárunk számára biztosítja az általános emberi jogokat. Ezek
a jogok azonban nem sérthetik a magyar nemzet erkölcsi értékrendjét, kulturális
és történelmi tradícióit és nemzetbiztonsági érdekeit (8. § (1, 4)).
Jogalkotásunk
támogatni kívánja a gazdaság minden ágazatának nemzeti érdekeink szolgálatába
állítását (9. § (1-2)). A nemzeti
piacgazdaság célja a „gazdag állampolgár = gazdag ország”
elv érvényesítése. Törvényeink ezért fokozottan védik a magyar
vállalkozók, munkavállalók és fogyasztók érdekeit.
Az Alkotmány 10. §-ával
összefüggésben ki kell nyilvánítani, hogy minden földbirtok-jog forrása a Szent
Korona. A nemzeti vagyon – melynek része a termőföld - a Szent Korona
tulajdona, s mint ilyen, elidegeníthetetlen.
A Szent Korona a földbirtok használati
jogát a magyar nemzetközösség magyar állampolgárságú tagjaira
örökletesen és visszavonhatatlanul átruházza. A földbirtokláshoz törvényben
szabályozott különleges jogok és kötelezettségek kapcsolódnak.
Az
örökös, személyes (családi) használatba adott földbirtokot kisajátítani,
visszavenni nem lehet (13. § (2)). Minden tulajdon
szabadon örökölhető, a földtulajdon örökölhetőségének azonban feltétele a
ma-gyar állampolgárság és a magyar nemzetközösséghez tartozás.
A
földbirtok és minden jövedelmet nem termelő ingatlan egyenes ágon
illetékmentesen örökölhető (14. §).
A
nem jövedelemtermelő ingatlan és vagyon mentes minden adótól.
16
A
Tradicionális Nemzeti Jobboldal nemzetpolitikai programjának irányelvei
Kultúrpolitika,
oktatás
Jogrendszerünk elítéli az erkölcsromboló
devianciát (15. és 16 §) és nem biztosít megkülönböztetett jogokat a
természetellenes, erkölcsi és kulturális hagyományainktól idegen
párkapcsolatoknak. Nem tekintjük törvényes kapcsolatnak az élettársi
kapcsolatot és arra a házastársi kapcsolatban érvényesülő társadalmi és
vagyonjogi jogok (pl. öröklés, adó-preferenciák, hitelkedvezmények stb.) nem
vonatkoztathatók.
A TNJ társadalompolitikája választ akar
adni a nemzeti összekötő erők fellazítására és a társadalom etnikai felhígítására
irányuló LD programra is. Ezeknek a kihívásoknak a megkerülése későbbi súlyos
társadalmi problémák forrásává válhatna.
A Magyar Szent Korona Államának
alkotmánya lehetővé teszi továbbra is, hogy hazánkban a politikai okokból
üldözöttek ideiglenesen menedéket kaphassanak. A nem magyar
nemzetközösséghez tartozó bevándorlók, menekültek azonban nem kaphatnak végleges
letelepedési engedélyt, nem szerezhetnek magyar állampolgárságot.
Az
egyén életpályája, sikere, vagy kudarca, végső soron az önsorsá-val való
megelégedettség és önkifejezés felé vezető útja, a genetikai öröklöttsége és a
környezete által teremtett lehetőségek eredőjeként alakul.
A
TNJ kultúrpolitikájának célja, hogy megteremtve az egyéni adottságok és az azok
kibontakoztatásához szükséges lehetőségek közötti összhangot, előmozdítsa a
társadalmi nemesedés folyamatát, és segítséget nyújtson abban, hogy ki-ki
egyénileg megtalálva és betöltve helyét és hivatását, a társadalom értékes
tagjává válhasson.
Egészséges generáció csak egészséges
családban és egészséges társadalmi környezetben nőhet fel.
A társadalom erkölcsi és tudati
szintjének emelése érdekében meg kívánjuk teremteni az otthoni, az iskolai és a
közösségi (lakóhely, társadalmi környezet hatásai) nevelés összhangját. Az
közterületeket, közintézményeket, iskolákat meg kell tisztítani a nemzeti ügyünket eláruló, ellenséges célokat
és eszméket szolgáló személyek neveitől, emléktárgyaitól. Az iskolai tananyagokban
ezeket a személyeket és eseményeket érdemük szerint át kell értékelni.
17
A
Tradicionális Nemzeti Jobboldal nemzetpolitikai programjának irányelvei
Kultúrpolitika,
oktatás
A
TNJ kultúrpolitikai programja segíti a magyar kulturális és erkölcsi
hagyományok átadását a következő generációk számára. Ezért az általános
iskolai történelem, irodalom és zene oktatásból ki kívánjuk iktatni a
nemzeti kultúránktól idegen hatásokat. A középiskolai keret-tanterveket
úgy alakítjuk át, hogy az minden tantárgy esetében tegye lehetővé a kulturális
és tudományos élet vonatkozó területeit érintő
nemzeti teljesítményeink teljes körű megismerését.
Hatékonnyá kívánjuk tenni az iskolai nyelvtanítást és a
nyelvi tananyagokat kultúrpolitikai céljaink szolgálatába kívánjuk állítani.
Az
iskolai oktatásban az elemi iskola harmadik évfolyamától kezdve a diákok
képességeihez igazodó oktatási szinteket kell kialakítani és a
követelmény-rendszert ezekhez a szintekhez kell igazítani.
A
TNJ oktatáspolitikája az iskolai nevelés alapelemévé kívánja tenni a
kiválóság elismerését. Ennek érdekében kiváló teljesítményt nyújtó gyerekek
számára külön csoportokat, osztályokat, esetleg iskolákat és társadalmi
megbecsülést kifejező ösztönző rendszert kell kialakítani és nyilvánossá
kell tenni a tanulmányi vetélkedőket.
Az általános-és
középiskolai oktatásban „pedagógusok” helyett tanárokra, nemzeti
érzelmű tanár egyéniségekre van szükség. Meg kell állítani a tanári pálya
elnőiesedését, helyre kell állítani a tanárok iskolai és társadalmi
tekintélyét, és gátat kell vetni az egyre inkább terjedő iskolai anarchiának.
A
tanári teljesítmény alapját az általuk nevelt diákok teljesítménye jelenti. A
tanári munkát a társadalom egyik legmegbecsültebb hivatásának tekintjük, mely
értékítéletnek erkölcsi és anyagi vonatkozásban egyaránt érvényt fogunk
szerezni.
Oktatáspolitikai
programunk fontos célkitűzése a magyar társadalom kulturális és etnikai
homogenitásának erősítése. Ezért közpénzekből nem támogatjuk a nemzetiségi
iskolákat, önkormányzatokat, társadalmi szervezeteket és nemzetiségi
csoportokhoz kötődő, nemzetidegen kultúrákat képviselő egyházakat.
18
A
Tradicionális Nemzeti Jobboldal nemzetpolitikai programjának irányelvei
Oktatásügy
A
közpénzekből üzemeltetett közszolgálati rádiót és tévét a nemzeti kultúra
szolgálatába kell állítani. A közszolgálati műsorok vezetői, szerkesztői
csak fajunkat méltó módon reprezentálni tudó, a magyar nyelvet helyesen és
magyar akcentussal beszélő személyek lehetnek. E médiák munkatársai között
nem lehetnek kozmopolita világnézetű személyek és nem képviselhetnek
nemzetidegen értékeket. A közszolgálati csatornákon a kultúrpolitikai
céljainkkal ellentétes nemzetiségi, vallási és egyéb műsorok nem sugározhatók.
Programunk
a társadalom általános jólétének egyik legfőbb forrását az egészséges
életmódban látja. Iskolai oktatási programunkban kiemelt szerepet szánunk a
helyes táplálkozást, életmódot népszerűsítő tananyagoknak csak úgy, mint
programunk más részeiben az ezzel összefüggő gazdaság-és társadalompolitikai,
valamint mentálhigiénés intézkedéseknek.
A
gyermekek neveléséért a szülő és az iskola egyaránt, de nem egyenlő
mértékben felelős.
E
felelősség érvényesíthetőségének társadalmi feltételeit azáltal is meg kell
teremteni, hogy minden, gyerekek számára nyilvános helyen, közterületen és
intézményben be kell tiltani az erkölcsromboló és ízléstelen sajtótermékek,
hirdetések, filmek forgalmazását. A diákok társadalmi jogállását, a rájuk
vonatkozó előjogokat, kedvezményeket és korlátozásokat külön törvényben kell
szabályozni.
Fel
kívánjuk eleveníteni a cserkész-mozgalmat és annak legszebb, legpozitívabb
hagyományait a hazafias és egészséges életmódra nevelés, az ősi tradícióink
ápolása, valamint a honismeret és
természetvédelem szolgálatába állítjuk. A nemzeti hagyományőrző mozgalmakat az
iskolai nevelés és oktatás részének tekintjük és anyagilag is támogatjuk.
Turistaház-hálózat,
országos kerékpár-és turistaút-hálózat kialakításával, diák utazást megkönnyítő
intézkedésekkel, valamint a kapcsolódó
19
A
Tradicionális Nemzeti Jobboldal nemzetpolitikai programjának irányelvei
Vallásügy
szolgáltatások
fejlesztésével a nemzeti élettér megismerését és a hazaszeretet erősítését az
iskolai tananyagok szerves részévé kívánjuk tenni.
Fokozottan
fogjuk segíteni az iskolai sportolást és minden amatőr sportot, ezzel
egyidejűleg viszont megvonjuk a támogatást az elüzletiesedett, sőt nem egyszer
„elállatiasodott”, nemzeti önbecsülésünket nem növelő, sőt aláásó
professzionális sportágaktól, vagy kluboktól.
A
TNJ szigorúan kíván fellépni a kábítószerek terjesztőivel és fogyasztóival
szemben és felszámolja a közerkölcsbe ütköző nyilvános helyeket, alvilági
központokat. Minthogy a társadalombiztosítási rendszere nem támogatja az olyan
betegségek gyógykezelését, melyek a beteg szándékos, megfontolt
kockázatvállalásának követ-keztében alakultak ki, így a káros szenvedélyek
kényszer-gyógykezelésének teljes költsége mindenkor a beteget fogja terhelni.
Településfejlesztési
programunk, összhangban az egészségügyi-, agrár-, valamint iparfejlesztési
politikánkkal támogatja a nagyvárosokból a vidék felé áramlást. A program
lakáspolitikája hitelakciókkal is segíteni kívánja a nem vagyoni, hanem társadalmi
helyzet és kulturális színvonal alapján kialakuló, hagyományos városmagok
újjászer-veződését.
Mindezzel
elő kívánjuk segíteni, hogy az érdek-motivált társadalmi kapcsolatok helyett
egyre inkább a történelmi sorsközösségre, a közös eredetre és kulturális
tradíciókra alapozott magyar nemzetközösségi kapcsolatok erősödjenek.
Az
a hatalmas ellentét rendszer, melyet kulturális, általános létszemléleti és
metapolitikai síkon a liberális és tradicionális világkép eszmei
harcában, gazdasági téren a multinacionális és nemzeti gazdaság
rivalizálásában, társadalmilag pedig a pénzhajhász tömegember és a
minőségi értéket tisztelő nemes ember ellentétében látjatunk
kibontakozni, vallási síkon napjainkra a zsidó-keresztény kozmopolitizmus
és univerzalizmus, valamint az ősi, nemzeti mitológiánkkal ötvöződött
(manicheus) kereszténység minden ökumenikus közeledést kizáró konfliktusává
alakult.
20
A
zsidó-keresztény ideálja a világ bűneit magára vállaló és kínhalálával megváltó
(valójában a zsidó népet megváltó!), önmagát a Gonosz hatalmának alávető,
nevelni az önfeláldozás negatív élményével akaró zsidó Krisztus,
a pogány-keresztény emberé pedig a harcos, Gonosz hatalma ellen lázadó, a
bűnösöket korbáccsal rettegtető pártus-magyar Jézus.
A
tradicionális létszemlélet természetesen közelebb érzi magához a harcos
Isten-embert, mint az áldozati bárányt, de a TNJ egyház-és valláspolitikája ki
akarja küszöbölni a társadalom vallásfelekezeti megosztottságát. Ezért
egyedül aszerint teszünk különbséget
történelmi egyházaink és vallási felekezetek között, hogy milyen azok
viszonya egyfelől ősi magyar vallásunkhoz, nemzeti tradícióinkhoz és
kultúránkhoz, másfelől az LD internacionalizmushoz.
Mindazonáltal
valljuk, hogy nemzet kultúra nélkül, kultúra és nemzeti megújulás vallás nélkül
elképzelhetetlen. Ezért ellenezzük az állam és vallás
szétválasztását. Kulturális szempontból kiemelkedő fontosságúnak ítéljük a
magyar ősvallásunk és vallási tradícióink ápolását, fenntartását és
megerősítését.
Programunk
ezért támogatja és fontos kultúrpolitikai eszköznek tekinti a nemzeti
vallási mitológiánk iskolai oktatását. Nem kaphat viszont szerepet az
iskolai tananyagban semmilyen, a nemzet vallási megosztottságát elősegítő felekezeti
hitoktatás.
A
TNJ különösen határozottan fel kíván lépni a torz életszemléletet közvetítő
zsidó vallási szektákkal, nemzetidegen tanokkal, gyülekezetekkel szemben.
Az 1990-es hatalomgyakorlási módszerváltás után az egymást követő
hazaáruló liberál-szocialista kormányok a kommunista érában egyébként is
megnyomorított nemzetgazdaságunkat - nyugati nyomásra - gazdasági
öncsonkításnak vetették alá. Ennek során elsorvasztották a még
versenyképes, vagy azzá tehető ipari kapacitásainkat és a nemzetbiztonsági
szempontból is kulcs-ágazatnak számító mezőgazdasági vertikumot tartalékai
felélésére, termelési alapjainak kiárusítására kényszerítették.
21
A
Tradicionális Nemzeti Jobboldal nemzetpolitikai programjának irányelvei
Gazdaságpolitika - általános célkitűzések
A
TNJ gazdaságpolitikai célja, hogy rekonstruálva a nemzeti piacgazdaság
kereteit és felszámolva a jelenlegi gyarmati állapotokat jóléti nemzetállamot
hozzon létre.
Az
állami függetlenségünk három alappillérének az önálló pénzügyet,
hadügyet és a független külpolitikát tekintjük. Ezekről tehát, melyek a Szent
Korona alkotmányban rögzítendő joghatósága körébe tartoznak, semmilyen
szövetségi rendszer kedvéért sem mondunk le.
Egyszersmind
törvénytelennek, hazaárulónak és semmisnek tekintünk minden olyan megkötött
egyezményt és megállapodást, melyek ezeket a nemzeti szuverenitást biztosító
jogokat bármilyen mértékben is érintik.
Az
Európai Unió jelenleg kialakuló szervezete és jogrendszere azonban nemcsak a
fenti nemzetjogokat írja felül, hanem a nemzeti birtok-jogot és a közhatalom
(független törvényhozás) jogát is, melyek szintén a koronajogok körébe
tartoznak.
Gazdaságpolitikánk
mindazonáltal számol az európai integrációval és azzal a helyzettel, hogy
amikorra a nemzeti jobboldal politikai döntéshozó helyzetbe kerül, hazánkat már
ezernyi szállal fogják megbéklyózni a ránk kényszerített uniós szabályok. Ezért
nemzetgazdasági programunknak majd ebben a kényszerhelyzetben kell megtalálnia
mozgásterét és azokat a lehetőségeket, melyek kötelékeinket fokozatosan
feloldhatják.
A TNJ
gazdaságpolitikájának ezért legfőbb célkitűzése, hogy a számunkra előnytelen
szerződések és szabályzók újratárgyalásával párhuzamosan olyan feltétel
rendszert dolgozzon ki, mely megakadályozza, hogy az európai integrációban való
részvételünk további kizsákmányolásunk forrásává, nemzeti erőforrásaink,
természeti kincseink kiárusításának, a magyar szellemi teremtőerő
leértékelésének eszközévé váljon.
22
A
Tradicionális Nemzeti Jobboldal nemzetpolitikai programjának irányelvei
Gazdaságpolitika - általános célkitűzések
Mindez
nem jelenti azt, mintha a TNJ ellenezné Magyarország és a többi európai ország
gazdasági együttműködését. Ellenkezőleg. Világosan kijelentjük, hogy amennyire fenyegetve érezzük nemzeti
létünket és csoportérdekeinket egy amerikanizálódó, nemzeti kereteit
fokozatosan feladó európai államszövetségbe (unióba) való beolvadástól,
annyira támogatjuk és gazdasági, valamint nemzetbiztonsági szempontból is
egyaránt fontosnak tartjuk Magyarország csatlakozását egy olyan európai
kooperációhoz, amely független európai nemzetgazdaságok együttműködésén
alapul.
A TNJ nemzetpolitikai programjának egyik
legfontosabb célkitűzése a tőkekiáramlás csökkentése. Jelenleg a nemzeti
jövedelem (össz-termék GDP) több, mint 2/3-a adósságtörlesztés formájában
kiáramlik az országból. Ezért felül kívánjuk vizsgáltatni hazánk már eddig is többszörösen
visszafizetett külföldi adósságállományát és a nemzetközi tartozás
pontos megállapításáig felfüggesztjük annak további törlesztését.
Ezzel együtt
korlátozni kívánjuk a külföldi vállalatok országból kivi-hető
nyereség-hányadát.
Felül fogjuk vizsgálni
nemzeti vagyonvesztésünk okait és azokat a gazdasági manővereket, melyek „rabló
privatizáció” név alatt híresültek el. Az elherdált nemzeti vagyon
visszaváltására és/vagy reaktiválására gazdasági alapot hozunk létre, melyet
részben a nemzeti vagyonvesztésért felelősök magánvagyonából fogjuk feltölteni.
Ezzel párhuzamosan megteremtjük a lehetőségét a magyarság
tényleges anyagi és vagyoni kárpótlásának.
A TNJ a
pénzkibocsátást állami monopóliumnak tekinti és állami
felügyelet alá kívánja helyezni a Nemzeti Bankot.
23
A
Tradicionális Nemzeti Jobboldal nemzetpolitikai programjának irányelvei
Gazdaságpolitika - általános célkitűzések
Azonnali
hatállyal felmondjuk a hazánkra nézve hátrányos, nemzeti erőforrásaink folyamatos
lefölözését jelentő, nemzetközi bankokkal kötött megállapodásokat, különös
tekintettel az IMF hazai jogállását és kiváltságait meghatározó 1982. évi 6.
(1982. V. 10.) sz. tv. erejű rendeletre.
A
pénzügyi egyensúly megteremtése érdekében csökkenteni kell az állami
túlköltekezés mértékét. A költségvetési hiány felszámolásával egyidejűleg
jelentős adó-és kamatcsökkentést hajtunk végre.
Magyarországon
jelenleg nemzetközi viszonylatban is példátlan mértékű túladóztatás van. A
jövedelmek több, mint 80%-át viszik el az adók és adó jellegű közterhek. Az
adónemek egy része progresszív (büntető-jellegű), másik része pedig
kifejezetten a kettős, vagy többszörös adóztatás célját szolgálja.
Bizonyos adónemekben évek óta halmozódó állami lefölözés testesül meg.
Alapelvként kimondjuk, hogy minden
jövedelem csak egyszer adóztatható. Ezen
alapelv értelmében fel fogjuk számolni a már egyszer adózott jövedelmek
tovább-adóztatásának gyakorlatát. Az
adócsökkentés pénzügyi feltételeit a központi (államigazgatási) kiadások
lefaragásával, az állami pénzkibocsátás kamatmentessé tételével, a „belső
adósság” és az adósságszolgálat terheinek csökkentésével kell megteremteni.
A mesterségesen gerjesztett munkanélküliség az
egyik legsúlyosabb tragédia, mely nemzetünket az 1990-es hatalomgyakorlási
módszerváltást követő kifosztás során érte. Általános demoralizáló hatásán túl
a szegénység, kiszolgáltatottság és jövőtlenség érzetének legfőbb forrása. Az
egyre nagyobb tömegeket érintő segélyekből, támogatásokból élés amellett, hogy
növeli az egyén kiszolgáltatottságát, a kollektív talajvesztés, az alkotóerő
leépülése, az általános proletarizálódás felé tolja a
társadalmat. A (lumpen)proletariátus tömegerejére támaszkodó liberalizmus éppen
e destruktív hatások miatt építi gazdasági és politikai rendszerét egyre
nagyobb mértékben ún. segélyprogramokra. Az általános proletarizálódásra,
nemzeti elidegenedésre építő rendszer egyik lényeges eleme a „vendégmunka”
széleskörű alkalmazása is.
24
A
Tradicionális Nemzeti Jobboldal nemzetpolitikai programjának irányelvei
Gazdaságpolitika – általános célkitűzések
Ha a liberalizmusnak
sikerül elérnie, mobilizálnia és gyökértelenné tennie a (szülő)földjéhez
leginkább kötődő, a magyarság és a nemzeti megújulás bázisát jelentő földművelő
népünket is, attól a pillanattól
nemzetünk szétszóratása, nemzeti genocídiumunk
lezárt ténynek lesz tekinthető.
Az ipari és
értelmiségi munkanélküliség és az ebből eredő munkaerő kivándorlás mellett
mindennél súlyosabb tehertételként számolnunk kell az egyre terjedő és az EU
agrártámogatási rendszere által a jövőben még inkább gerjesztett agrár-munkanélküliséggel,
melyek felszámolását nemzeti és gazdasági érdekből egyaránt
életbevágóan fontosnak tartjuk.
Gazdaságpolitikai
elgondolásunk és rendszerünk egyfelől a magyar mezőgazdaság felvirágoztatásával
és egy vidék-centrikus ipartelepítéssel, másfelől a magyar termékek iránti belföldi
kereslet növelésével, továbbá a rész-munkaidős és otthoni foglalkoztatás jogi
és technikai feltételeinek megteremtésével, a „státusz-halmozás”
megszűntetésével, szociálpolitikai intézkedésekkel, a nyugdíjkorhatárnak a
statisztikai átlagéletkort figyelembe vevő csökkentésével és még egy sor egyéb
intézkedéssel tervezi kezelni ezt a kérdést.
Gazdasági
rendszerünkben a támogatás sohasem a termelés felszámolását, hanem csakis az
illető ágazat, vagy gazdasági egység megerősödését szolgálhatja.
Dolgozói érdekvédelmi szervezetek
létrehozásával és ezek jogosítványainak kiterjesztésével fokozottan védeni
akarjuk a hazai munkavállalók érdekeit.
Olyan jogszabályokat
kívánunk érvénybe léptetni, melyek előírják, hogy magyarországi cégnél külföldi
munkavállaló addig nem foglalkoztatható, amíg a cég nem tudja igazolni, hogy a
munkakör betöltésére hazai munkaerőt nem talált.
25
A TNJ a magyar műszaki értelmiség
helyzetét és munkavállalási esélyeit javító, társadalmi-gazdasági szerepét
felértékelő intézkedéseket léptet életbe. A legfelső vezetői munkakörök
betöltésénél feltételként írja elő a magyar nemzetközösségi tagságot, és/vagy a
magyar állampolgárságot.
Gazdaságpolitikánk a mezőgazdaságot
tekinti a gazdaság húzó-ágazatának. Célunk, hogy a hazai mezőgazdasági és ipari
termékeknek a belföldi piacon prioritást biztosítsunk, másfelől elősegítsük az
agrárvertikum minden ágának fejlődését és nemzetközi versenyképességét. Ennek
érdekében szelektív és indirekt védővám-rendszert fogunk
bevezetni.
Ezt
a célt is hivatott támogatni az a kettős-adóztatást megszűntető és adórendszert
egyszerűsítő terv, mely el kívánja töröli a hazai me-zőgazdasági és
ipari termékekre, szolgáltatásokra kivetett általános forgalmi adót.
Egyidejűleg, a mezőgazdaságunk, valamint
a hazai lakosság egészségének védelme érdekében meg kell szigorítani a
növény-és állategészségügyi karantén intézkedéseket.
Programunk különös figyelmet kíván
fordítani a fogyasztási cikkek, s ezen belül is kiemelten az élelmiszerek
fokozott minőségvédelmére.
26
A
Tradicionális Nemzeti Jobboldal nemzetpolitikai programjának irányelvei
Gazdaságpolitika
- Agrárpolitikai alapelvek
Független nemzeti
életet akarunk élni, mely teret nyit nemzeti karakterünk, más nemzetektől
megkülönböztető előnyös tulajdonságaink kifejtéséhez és elismertetéséhez.
Másfelől nem mondhatunk le a hazánk természeti adottságaiból, geopolitikai
helyzetéből, kulturális hagyományaiból származó komparatív
előnyök kihasználásáról. Élet-feltételeink nem függhetnek külső hatalmi
tényezők kénye-kedvétől. Ezért az ország alapvető élelmiszerekkel való önellátásához
és ezzel összefüggésben a mezőgazdasági termelés feltételeinek biztosításához
nemcsak gazdasági, hanem életfontosságú biztonság-politikai érdekeink is
fűződnek.
Gazdaságpolitikai
szempontból nézve a kérdést, Csonkamagyarországot klimatikus-és
talajadottságai, földrajzi fekvése és tradíciói egyaránt magasfokú
mezőgazdasági termelésre teszik alkalmassá. Ez az egyszerű ténymegállapítás
azonban messze túlmutat a materiális gazdasági szempontokon.
Természeti
adottságaink és a földszerető népünk nemzeti karakterének harmonikus egységét
tükrözi hazánk társadalom-és település-szerkezete csak úgy, mint egész
föld-központú életszemléletünket tükröző kultúránk, melynek gyökerei időben a
legutóbbi Kárpát-medencei honvisszafoglalásunknál is távolabbi múltba nyúlnak
vissza. Ezért – és ezt történelmünk minden lapja bizonyítja - a nemzet lelki
sérülése nélkül a magyarság nem választható el földjétől, azaz: egy erős
agrártársadalom felépítése nemcsak gazdasági megerősödésünket szolgálja, hanem
a nemzet lelki és testi egészségének helyreállítását is.
A Tradicionális
Nemzeti Jobboldal nemzetbiztonságot is figyelembe vevő gazdaságpolitikai
alapelve a földet nemcsak stratégiai fontosságú élelmiszer-bázisunk
alapjának tekinti, hanem az egyik legfontosabb nemzetmegtartó erőnknek
is.
27
A
Tradicionális Nemzeti Jobboldal nemzetpolitikai programjának irányelvei
Gazdaságpolitika
- Agrárpolitikai alapelvek
A
TNJ gazdaságpolitikai alapelvei kimondják: Magyarország tradicionális
agrárország, ahol a nemzetgazdaság minden ágazata elsősorban a
mezőgazdasági termelést, feldolgozást és értékesítést hivatott szolgálni, és
ennek az érdek-prioritásnak meg kell nyilvánulnia a törvényhozás, valamint a
politikai döntéshozás szintjén egyaránt.
A
TNJ olyan nemzeti agrárpolitikát és átfogó rendezési programot kíván
megvalósítani, mely helyreállítja hagyományos mezőgazdasági kultúránkat úgy,
hogy összhangba hozza azt a legmodernebb technológiai és élet-igényekkel.
Már
Széchenyi István kijelentette: minden ország mezőgazdaságának legfontosabb
piaca, a belső piac. Ezt alapelvként tekintve biztos belföldi piacot
kívánunk teremteni a hazánkban gazdaságosan és jó minőségben előállítható
mezőgazdasági termékeknek, korlátozva az ilyen termékek importját és
megszűntetve a termelők kiszolgáltatottságát a külföldi érdekeltségű
felvásárlóknak és kereskedő hálózatoknak.
Az
elmúlt évtizedek bebizonyították, hogy nemzeti agrárpolitikát nem lehet
folytatni külföldi érdekeknek alávetve és kiszolgáltatva. A TNJ fontos
agrárpolitikai célkitűzése, hogy a megfogalmazott célok elérése érdekében
csökkentse a tőkekiszivattyúzást a mezőgazdaságból.
Következetesen
végrehajtott kis lépésekkel, a termelésből teljesen, a felvásárlásból,
feldolgozásból és értékesítésből pedig a lehető legnagyobb mértékben ki
kívánjuk szorítani a külföldi tőkét és érdekeltségeket.
A
világon minden ország, nálunk sokkal rosszabb természeti adottságokkal
rendelkező is, minél nagyobb élelmiszer-önellátásra törekszik, és ahol a
kedvezőtlen természeti adottságok és termelési feltételek miatt nem lehet
gazdaságos (versenyképes) mezőgazdasági termelést folytatni, ott a többi
gazdasági ágazat által termelt nemzeti jövedelem jelentős részét nem élelmiszer
importra, hanem különböző - sokszor rejtett - csatornákon a belföldi termelés
támogatására fordítják.
________________________________________________________
¤(A
TNJ agrárpolitikai irányelveinek első kifejtése megjelent a Havi Magyr Fórum
1997. júniusi számában)
28
Tradicionális Nemzeti Jobboldal
nemzetpolitikai programjának irányelvei
Gazdaságpolitika
- Agrárpolitikai alapelvek
Birtokreform
Éppen
ezért hazaáruló frazeológia azt állítani, hogy nemzeti érdek-védelmet szolgáló
agrárprogram bármilyen vonatkozásban is jogos ellenzést válthatna ki más
országok részéről. Faj- és nemzeti érdekvédő agrárprogramunkat olyan jogi
keretben fogjuk megvalósítani, mely nem lesz ellentétben az európai
joggyakorlattal.
A
TNJ agrárprogramja kifejezetten tradicionális jobboldali program, mely
szervesen kapcsolódik a nemzetállam-építő gazdaságpolitikai
program más részeihez. Célja a birtokos Magyarország
megteremtése és ennek érdekében célul tűzi az agrárszféra minden ágának
megerősítését, a mezőgazdaság húzóágazattá alakítását, a vidék gazdagítását,
nemzetfenntartó erejének erősítését, az agrárkutatás-és fejlesztés
fellendítését, a kertkultúra színvonalának emelését, az idegenforgalom
fejlesztését, az export-termékekben megtestesülő szellemi munka arányának
növelését és általában egy magas színvonalú és jellemzően magyar arculatú
agrárkultúra kialakítását.
Átfogó
földreformot is magában foglaló KertMagyarország program keretében, az 1945-ös
és a jelenleg fennálló birtok viszonyok figyelembe vételével olyan stabil, nemzeti
földtulajdonláson alapuló birtok-szerkezetet kívánunk kialakítani, mely
kizárja a Haza földje bármily kis darabjának idegen érdekkörbe utalását,
elidegenítését és erősíti a földhöz, ezáltal a Hazához való kötődés érzését
azzal is, hogy biztosítja a tradicionális nemzetségi birtokok és szálláshelyek
kialakulását.
II.
Birtokreform – birtokszerkezet
A
TNJ földbirtok politikai célkitűzése egyfelől a birtokosi szemlélet és a
földbirtokon át a hazához való érzelmi kötődés erősítése, másfelől a nemzeti
élettér minél homogénebb kitöltése.
Birtokpolitikai
alapelveink ezért kimondják, hogy minden földbirtok az elidegeníthetetlen nemzeti
élettér része.
29
A
Tradicionális Nemzeti Jobboldal nemzetpolitikai programjának irányelvei
Gazdaságpolitika
- Agrárpolitikai alapelvek
Birtokreform
A
TNJ minden termőföldet a magyar Szent Korona elidegeníthetetlen részének
tekint (nemzeti földalap), melyből az állam – igény-lés esetén - bizonyos
feltételekkel és ellenértékért a magyar nemzetközösség magyar
állampolgárságú tagjainak örökös családi használatába ad át
birtokrészeket. A Korona tehát a földet, mint termelőeszközt, a Szent
Korona tagjai (magyar nemzetközösség) által működteti.
A
törvényi feltételek megléte esetén az állam egyetlen magyar állampolgár
földigénylését sem utasíthatja el.
Az
állam nem adhat magánhasználatba természetvédelmi területeket és természetes
élővizeket, valamint 500 ha-nál nagyobb egybefüggő erdőterületet. Ezeket a
kincstári erdőbirtokokat rezervátumokat és élővizeket a jelenlegi szervezeti
formák megtartásával a Természetvédelmi Hivatal által felügyelt gazdasági
egységek kezelésébe kell utalni.
Mezőgazdasági
földterületet az állam csak átmenetileg kezelhet. Jogi személyek, (oktatási-és
kutató intézetek kivételével), valamint egyházak földhasználati joggal nem
rendelkezhetnek.
Az
állam a magánbirtokok gazdálkodásába nem szól bele, de folyamatosan ellenőrzi a földbirtokok kultúrállapotát
és az elhanyagolt, nem hasznosított birtokokat visszaválthatja.
Örökölt,
korábban vásárolt, vagy az államtól örökös használatra váltott termőföldet,
erdőt csak állami közvetítéssel lehet értékesíteni. A Korona tulajdonjoga
egyedül és kizárólag ebben az értékesítési láncban a és felügyeleti jogban
érvényesül.
A
föld használója („tulajdonosa”) a földjét bármikor felajánlhatja az államnak,
mely azt az aktuális forgalmi értéken visszaváltja. Adott időpontban a
visszaváltási és „eladási” ár különbözete nem haladhatja meg a törvényben
előirt forgalmi illeték összegét és a földet az állami ráfordításokkal
(melioráció stb.) nem lehet megterhelni. Az állam tehát a földdel szintén nem
kereskedhet és gazdaságilag is érdekelt annak mielőbbi magánhasználatba
adásában.
Kincstári és magántulajdonú külterületi termőföldet, erdőt
nem lehet termelésből kivonni, azt ipari és hadi célra igénybe venni, vagy
belterületté átminősíteni.
30
A
Tradicionális Nemzeti Jobboldal nemzetpolitikai programjának irányelvei
Gazdaságpolitika
- Agrárpolitikai alapelvek
Birtokreform
Az
egy család által birtokolható gazdálkodásra alkalmas (nem zárt-kerti, vagy
belterületi) családi föld-és erdőbirtokok nagyságának területtől, művelési
ágtól, AK-értéktől függő alsó és felső határa van.
A
föld adómentes, jelzáloggal nem terhelhető és - egyenes ágon - illetékmentesen
örökölhető. Az alsó és felső birtoklimitet örökléssel sem lehet átlépni, és az
örökösnek is meg kell felelni a birtokképesség jogi feltételeinek.
Minden
földbirtokos a magyar Szent Korona egy darabjának felelős gazdája,
ebből eredően különleges birtokvédelmi jogokkal és kötelezettségekkel
rendelkezik. Ezek a jogosítványok és kötelezettségek nem érintik az általános
állampolgári jogokat, hanem mint földbirtokhoz kötött jogok
érvényesülnek (vadászat, vadgazdálkodás, fegyver-tartás, természetvédelem,
honvédelem, érdekképviselet, vagyonvédelem stb.)
A
TNJ célul tűzi, hogy az állam a jelenleg birtokában levő és a folyamatosan
birtokába kerülő földekből jóvátételi földalapot hoz létre, melyből az 1945-ös
birtokviszonyok figyelembe vételével folyamatosan földhöz juttatja azokat a
kárpótlási jeggyel rendelkező korábbi birtokosokat, akik kárpótlás során
bármilyen okból nem jutottak méltányos földterülethez.
Mivel a tulajdonhoz, így a földtulajdonhoz való jog sem
évül el, a jóvátételi birtok-rendezésnek időbeli korlátja nincs.
Semmilyen
címen sem juthatnak föld-és erdőbirtokhoz Magyarországon azok a családok és
személyek, melyek és akik korábban címüket és birtokaikat királyi adományként nemzetellenes
cselekedetekért, vagy árulásuk jutalmául kapták.
A jóvátételi földigénylés és
birtokrendezés alapja a kiadott kárpótlási határozat. Az 1945-ös telekkönyvi
állapotokat figyelembe vevő jóvátételi birtokrendezés a fenti esetek és a
törvényellenesen szerzett birtokok kivételével a fennálló birtokviszonyokat
nem érinti.
31
A
Tradicionális Nemzeti Jobboldal nemzetpolitikai programjának irányelvei
Gazdaságpolitika
– Mezőgazdaság, élelmiszertermelés
Birtokméretek
III.
Mezőgazdaság, Élelmiszertermelés
a)
Termelőegységek, birtokméretek
A
termőföldek és erdőterületek védelme, valamint a mezőgazdaságból élők
létalapjának védelme (felparcellázás és nagybirtokok kialakulásának
megakadályozása) érdekében művelési áganként (szántó, rét-legelő, szőlő-kert,
erdő) és földminőség szerint a magyar állampolgárok által birtokolható
külterületi föld személyenként 5 ha-nál kevesebb (kert, szőlő) és 500 ha-nál
több (erdő, rét, legelő) nem lehet (irányelv).
A
birtokrendezést a fennálló tulajdoni viszonyok sérelme nélkül úgy kell
végrehajtani, hogy a birtokosok használatába lehetőleg egybefüggő területek
kerüljenek.
Hogy
a kialakuló birtokviszonyok állandósága a köztudatba ivódjon és tudatformáló
erővé váljon, azzal is segíteni kívánjuk, hogy a törvény az új, nem közterületi
helyi elnevezéseknél (dűlők, szálláshe-lyek) figyelembe veszi a terület
birtokosának javaslatát. A birtokos által javasolt névhasználatot hivatalosnak
kell elfogadni. A régi, közis-mert és elfogadott helyi elnevezések nem
változtathatók meg.
Birtoknagyság
és használat szerint a továbbiakban alapvetően két típust különböztetünk meg:
az árutermelő gazdaságot és a családi szükségletre termelő,
kül-és belterületi kertbirtokot.
A
törvényileg megállapított birtokméreteken belül gazdasági szempontból minden
árutermelő birtok (gazdaság) egyenrangú és szükség esetén megkülönböztetés
nélküli állami támogatásban részesül.
A TNJ agrárprogramja az életminőség, a
közegészségügy, valamint a környezeti-és kertkultúra szempontjából kiemelt
jelentőséget tulajdonít a családi szükségleteket kielégítő kertbirtokoknak.
Ezeknek állami támogatási keretet a jellegükből adódóan nem lehet létrehozni. A
kertbirtokok támogatása az adópolitika által érvényesülhet olyan formában, hogy
a termelő birtokokhoz hasonlóan föld-és települési adó mentességet élveznek.
32
A
Tradicionális Nemzeti Jobboldal nemzetpolitikai programjának irányelvei
Gazdaságpolitika
– Mezőgazdaság, élelmiszertermelés
Birtokméretek
A
termelési anarchia (élelmiszer hiány és túltermelés) megakadályozása érdekében
– szükség esetén állami intervencióval -, szerződésekben rögzített mennyiségi
és minőségi feltételekhez kötve biztosítható a termékek zökkenőmentes
felvásárlása és közraktározása. Ehhez fejleszteni kell az állami
közraktár-hálózatot. A raktározás költsége a szerződött árumennyiségig a
termelőt nem terheli.
A
termeltetésben (termelés-szervezés, szaktanácsadás) és a felvásárlásban fontos
szerepet kapnak az újjászervezett, kizárólag belföldi érdekeltségű ÁFÉSZ és
Hangya-típusú szövetkezetek.
A
TNJ agrárgazdasági elgondolása szerint, lakosság alapélelmiszerekkel való
ellátása elsősorban a szövetkezeti kezelésben levő üzlethálózatokon át
valósul meg, megakadályozva a termelői haszon lefö-lözését és az országból való
kivitelét.
Az
élelmiszer-feldolgozó vállalatok hazai beszerzésre való átállásával erősödni
fog az élelmiszeripar koordinálásával végzett bértermeltetés, ami szintén a
fenti célt szolgálja.
Agrárgazdasági
rendszerünk a mezőgazdasági termelésben egyre nagyobb szerephez kívánja
juttatni a vegyszermentes és környezetkímélő termelési technológiával
előállított termékeket. Ennek érdekében támogatási alapot hoz létre a
bio-(organikus)gazdaságok és bio-falvak, valamint a biotermék-feldolgozó
vertikum létesítésére.
Ezzel
szemben törvényileg megtiltjuk és bűncselekménynek nyilvánítjuk a
géntechnológiai kutatásokat és az ilyen módszerrel előállított szaporítóanyagok
és élelmiszerek forgalmazását.
A
TNJ agrártámogatási rendszere kiemelten kívánja támogatni a magántulajdonú
gépparkok és ún. gép-gyűrűk (Maschienenring) létrehozását és a hazai
mezőgazdasági erő-és munkagép gyártást, a gépgyártó vállalkozásoknak
biztosított adókedvezmények által.
33
A
Tradicionális Nemzeti Jobboldal nemzetpolitikai programjának irányelvei
Gazdaságpolitika
– Mezőgazdaság, élelmiszertermelés
Termelésfejlesztés,
hitelpolitika
b)
Termelésfejlesztés, hitelpolitika
A
TNJ adó-és hitelpolitikája minden intézkedésével a hazai termelést, a
mezőgazdaságból élők jólétét szolgálja. Alapvető célja: stabilizáció, a
mezőgazdasági elvonások megszűntetése, a hitel nélküli gazdálkodás
feltételeinek megteremtése.
1/ Stabilizáció
A
stabilizációs program célja, hogy - konszolidálva a birtokviszonyokat, valamint
termelési, értékesítési és pénzügyi biztonságot nyújtva - a nemzet gerincét
jelentő földbirtokosság számára biztosítsa az elfogulatlan életvitel és
jövőtervezés gazdasági hátterét,
Azon
tűrhetetlen liberális gazdaságpolitikai gyakorlat felszámolása érdekében, mely
szerint a féléves-éves termelési ciklusban gondolkodni kénytelen gazdák sem a
termékeik értékesíthetőségéről, sem azok majdani felvásárlási áráról, sem az
érte kapott pénz reálértékéről nincsenek biztosítva,
- be
kell vezetni a termelési kvótarendszert és az infláció és a (késedelmi)
bankkamat mértékével korrigált államilag garantált (szerződéses) felvásárlási
árakat;
- növelni
kell a magyar tulajdonú hitel-és takarékszövetkezetek szerepét a vidék
pénzforgalmában;
- a
hazai termelést és a belföldi piacokat védő kereskedelem politikát kell
folytatni.
2/
Elvonások csökkentése
Hazánk
természeti adottságai következtében a magyar mezőgazdaság - az állami
intervenciót igénylő szabályozás és kárenyhítés eseteit leszámítva - nem, vagy
alig lenne rászorulva a teljesen kiszámíthatatlan és az eddigi gyakorlat
szerint többnyire amúgy is csak fiktív, vagy nem gazdákat, hanem inkább a
külföldi kereskedőket, feldolgozókat és fogyasztókat kedvezményező állami
támogatásra, ha megszűnnének a mezőgazdaságot kiszipolyozó elvonások.
34
A
Tradicionális Nemzeti Jobboldal nemzetpolitikai programjának irányelvei
Gazdaságpolitika
– Mezőgazdaság, élelmiszertermelés
Termelésfejlesztés,
hitelpolitika
A
TNJ agrárgazdasági célkitűzése, hogy
-
eltörölje a földadót, és a mezőgazdasági gépek
és kemikáliák forgalmi adóját;
-
csökkentse a mezőgazdasági termékek kereskedelmi
árrését és lerövidítse a kereskedelmi láncot
-
termelési-költség arányos árak kialakításával
zárja az „agrárollót”;
-
csökkentse a gazdálkodók adminisztrációs terheit
és az ezzel kapcsolatos kiadásait.
3/ Hitelmentes
gazdálkodás
A hitel egyfelől a
termelésfejlesztés nélkülözhetetlen forrása, más-felől a mező-gazdaságból való
tőkekivonás egyik eszköze.
Ezért egyik
legfontosabb gazdaságpolitikai célkitűzésünk, hogy a rövidlejáratú hiteleket
minél nagyobb mértékben kiküszöböljük a termelésből. Stabilizációs
politikánkkal többek között el kívánjuk érni, hogy a gazdák ne legyenek
rászorulva ún. áthidaló hitelekre. Az állami céltámogatásokkal pedig a hosszú
lejáratú beruházási hitelek igénybevétele alól is minél nagyobb mértékben
mentesíteni kívánjuk a gazdákat.
4/
Termelésfejlesztés
A stabilizációs
program, az ágazati elvonások megszűntetése és a hitelmentes gazdálkodás
feltételeinek megteremtése együttesen hozzájárul az agrárszféra gazdasági
megerősödéséhez és lehetővé teszi annak hosszú távú, önerőre alapozott
fejlődését.
Ezt a folyamatot a TNJ
agrárprogramja azzal is segíteni kívánja, hogy
-
kialakítja a helyi termelői érdekképviseletekkel
együttműködő agrár-koordinációs központok termelés-tervezést elősegítő
naprakész információs rendszerét.
35
A
Tradicionális Nemzeti Jobboldal nemzetpolitikai programjának irányelvei
Gazdaságpolitika
– Mezőgazdaság, élelmiszertermelés
Agrárkereskedelem
-
előmozdítja a termelés egyes területein élenjáró
minta birtokok, termelő-egységek kialakulását, ennek érdekében támogatja a
szakképzést is segítő bemutató gazdaságok kialakítását és üzemeltetését;
-
az agrár felsőoktatási intézmények és a megyei
növényvédelmi központok részvételével országos szaktanácsadó hálózatot szervez.
-
Az árutermelésben fokozni kell a hazai őshonos
növény-és állatfajok szerepét. A vetőmag-és szaporítóanyag importot
visszaszorítjuk és szigorú ellenőrzésnek vetjük alá.
-
E célból a növény-és állategészségügyi
állomásokat különleges karantén-jogokkal ruházzuk fel.
-
Megtiltjuk a génkezelt termékek, vagy az
ilyeneket előállító országokból származó élelmiszerek, tápok, szaporítóanyagok
behozatalát és forgalmazását.
c) Agrárkereskedelem
A TNJ
agrárkereskedelmi politikája a hazai gazdaságok, a hazai termelés és a hazai
fogyasztók védelmét és megerősítését szolgálja. Ezért nem kívánunk csatlakozni
semmi olyan szervezethez, gazdasági tömörüléshez, egyezményhez, melynek célja,
hogy hazánkat Európa gyarmatává, felvevő piacává süllyessze.
A program az európai gazdasági környezet
várható negatív reakcióit (agrárbojkott, kereskedelmi kvóták, korlátozások)
azzal kívánja kivédeni, hogy fokozza a magyar mezőgazdasági termékek
exportképességét, valamint a külföldön keresett, piacképes termékek termelését
és ezek minőségi többlet-értékét érvényesíti az export-árakban. Csak biztosan
és jó áron eladható termékekkel kívánunk megjelenni a nemzetközi piacokon.
Ezzel összefüggésben
és a fentebb vázolt stabilizációs programmal összhangban megszűntetjük a magyar
mezőgazdaság erőforrásainak
36
A
Tradicionális Nemzeti Jobboldal nemzetpolitikai programjának irányelvei
Gazdaságpolitika
– Mezőgazdaság, élelmiszertermelés
Agrárkereskedelem
lefölözését és külföldre ajánlását jelentő
export-támogatás rendszerét.
Kereskedelempolitikánk
alapelve, hogy a kereskedelemben nincs „kis” és „nagy”, „gyenge” és „erős” állam,
csak keresett (exportképes), vagy exportképtelen termékek
vannak.
Magyarországnak ugyanúgy joga van
nemzetvédő kereskedelem-politikát folytatni, mint azoknak a gazdasági
hatalmukkal visszaélő országoknak, melyek hazánkat gazdasági gyarmatuknak
tekintik.
A TNJ egyértelműen protekcionista
mezőgazdasági kereskedelem-politikát kíván kialakítani, melynek célja a
mezőgazdaság és az ehhez kapcsolódó háttéripar fellendítése, munkahelyek
teremtése és Magyarország külpolitikai tárgyalási pozícióinak megerősítése.
A
kereskedelem-politikában a paritás-elvét alkalmazzuk és csak exporttal
értékarányos importot teszünk lehetővé, kiszorítva az
importból a hazánkban gazdaságosan és jó minőségben előállítható élelmiszereket
és alapanyagokat.
Vissza kívánjuk
szorítani a nyersanyag-jellegű termékek kivitelét és elsősorban a feldolgozott
termékeket kívánunk exportálni.
Teljesen le fogjuk
állítani a „hungaricumnak” minősíthető növényi és állati szaporítóanyagok és
feldolgozatlan alapanyagok exportját. A mezőgazdaság szaporítóanyag
szükségletét elsősorban hazai előállí-tásból kívánjuk fedezni.
Agrárpolitikai
programunk a gazdaságpolitikai célkitűzésekkel összhangban felül kívánja
vizsgálni az élelmiszeripar privatizációjának feltételrendszerét. Ennek
megfelelően korlátozni fogjuk a hazánkban is gazdaságosan termelhető
alapanyagok importját, a külföldi munkaerő foglalkoztatását és a profit
kivitelét, valamint meg fogjuk szűntetni a külföldi vállalkozások
adókedvezményeit.
A hazai
élelmiszeripari termékeket főleg termelői érdekeltségű szövetkezeti és
kiskereskedelmi üzlethálózatban kívánjuk forgalmazni. A mezőgazdasági értékesítésben erősíteni kívánjuk a közvetlen
termelőtől való értékesítést
37
A
Tradicionális Nemzeti Jobboldal nemzetpolitikai programjának irányelvei
Gazdaságpolitika
– Erdő-és vadgazdálkodás - Tájgazdálkodás
Ágazati
összefüggések
IV. Erdő-és vadgazdálkodás – Tájépítés,
tájgazdálkodás
a) A mező-és
erdőgazdaság ágazati összefüggései
A két ágazat
határterületi érintkezési pontjait rendező irányelvekkel a TNJ agrárpolitikai
programja egyaránt elő kívánja segíteni a Kert-Magyarország program
tájrendezési és nemzeti arculat-tervezési célkitűzéseit, valamint a
természetvédelmi szempontok érvényesülését.
-
Állami cél-támogatással kívánjuk segíteni a
mezőgazdasági területek szakmai szempontok szerint végrehajtott talajvédelmi és
tájképi fásítását.
-
A ligetes mezőgazdasági táblák kialakításával,
illetve rekonstruálásával – Tessedik Sámuel nyomdokát követve –
csökkenteni kívánjuk a talajvédelmi, vadgazdálkodási és táj-esztétikai
szempontból hátrányos nagy monokultúrákat.
-
Országos mezőgazdasági fásítási program
keretében ösztönözni kívánjuk a földbirtokosokat, hogy gazdaságaikban a más
célokra kevésbé alkalmas szórványterületeiken, útszéleken, táblahatárokon
őshonos fafajokból fa-csoportokat, fasorokat telepítsenek.
-
A ligetes mezőgazdálkodás kedvező az apróvad
állomány számára. A vadgazdálkodási szempontok érvényesítésében –
vad-szaporulat védelem, vadkárelhárítás – a gazdákat érdekeltté kívánjuk tenni.
A program célja, hogy
a kialakuló ligetes, változatos növénykultúrával rendelkező mezőgazdasági
területeken csökkenjenek a deflációs károk és a vízszennyezés, javuljon a
talajok vízgazdálkodása és a terület mikroklímája, és e minden külső
szabályozás és anyagi ráfordítás nélkül bekövetkező előnyök mellett
mezőgazdasági tájaink vonzóvá válnak az idegenforgalom és a vadász-turizmus
számára is.
A nagyobb birtokok
fontos jövedelemforrása lehet a jövőben a területükön élő apróvad.
38
A
Tradicionális Nemzeti Jobboldal nemzetpolitikai programjának irányelvei
Gazdaságpolitika
– Erdő-és vadgazdálkodás - Tájgazdálkodás
Ágazati
összefüggések – Erdő-és vadgazdálkodás
További célkitűzés és
már az energia-programhoz kapcsolódó témakör is egyben, hogy néhány évtizeden
belül a gazdaságok energiaszükségletük mintegy 2/3-át maguk állíthassák elő a
területükön megtermelt faanyagból és bio-energiából.
b) Erdő-és
vadgazdálkodás
A mezőgazdaság
környezetvédelmi kérdéseivel kapcsolatban fentebb érintett és a TNJ
agrárpolitikai célkitűzései között szereplő erdő-és vadgazdálkodási kérdések
csak egy részét jelentik a teljes, rendezésre váró ágazati problémakörnek.
A TNJ életközösségeket
védő alapelvéből következik, hogy meg kívánjuk akadályozni annak az erdőket is
„monokultúrásítani” akaró nyugati,
szemléletnek az átvételét, mely az erdőkből már nemcsak bizonyos növény és
állatfajokat, hanem magát az embert is ki akarja rekeszteni.
Felfogásunk szerint az
erdő nem belterjesíthető, intenzív termelésre nem kényszeríthető.
Ezen meggondolásból
programunk
-
fokozottan
érvényt kíván szerezni az erdőműveletekre, elsősorban a fakitermelésre,
véghasználatra, felújítás-ra és telepítésre vonatkozó jelenleg is meglévő
előírások-nak.
-
bizonyos ökológiai és domborzati viszonyok
esetén megtiltja nagy, összefüggő erdőterületek tarvágását és előírja a
tarvágott területek ugyanazon termelési ciklusban való újratelepítését;
-
az erdőfelújításoknál, csak őshonos fafajok
telepítését engedélyezi, az új telepítéseknél ezeket szorgalmazza, ezzel is
biztosítva a hazai élővilág védelmét és a magyar táj karakterének megőrzését;
-
előírja, hogy telepítési, művelési és
vízrendezési módszerekkel javítani kell az erdők vízháztartását és az erdei
feltáró-út hálózat létesítését, bővítését, valamint a bánya-műveleteket szigorú
víz-, talaj-és erdővédelmi feltételekhez köti.
39
A
Tradicionális Nemzeti Jobboldal nemzetpolitikai programjának irányelvei
Gazdaságpolitika
– Erdő-és vadgazdálkodás - Tájgazdálkodás
Erdő-és
vadgazdálkodás
-
fejleszteni kívánja a hazai fa-feldolgozást és
gyakorlatilag meg kívánja szűntetni a tűzifa és rönkfa és egyéb alapanyag
kivitelt;
-
megtiltja a kemikáliák alkalmazását az
erdőgazdaságban;
-
minden eszközzel meg kívánja őrizni az erdők
természetvédelmi, humán-és környezet-egészségügy, valamint tájképi funkcióját.
-
magas színvonalra kívánja fejleszteni a
vadgazdálkodást és vadászetikát, visszaszorítva a vadállomány kizsarolását és
minőségi leromlását eredményező, legalizált orvvadászatnak
minősülő „hús-vadászatot”.
-
a hivatásos-vadászok továbbképzésével és érdekeltségének
fokozásával, a vám-és közúti ellenőrzések szigorításával és a törvénysértések
fokozott szankcionálásával meg kívánja szűntetni a környezet-és vadvédelmi
szabályok, valamint a vadászetika minden normájának megszegésével járó
gyakorlatot a bérvadásztatásnál;
-
az állománybecslés, minősítés és selejtezés
szabályainak betartatásával mindenütt a terület vadeltartó képességének
megfelelő vadlétszámot kíván kialakítani, csökkentve a mezőgazdasági vadkárt és
javítva a vadállomány minőségét;
c) Környezetvédelem,
tájrendezés
A TNJ agrárpolitikai
koncepciója a környezetvédelmet a mezőgazdaság (növény-és állattenyésztés),
erdő-és vadgazdálkodás, valamint gazdasági élet egyéb területeit is átfogó általános
rendező elvnek tekinti.
40
A
Tradicionális Nemzeti Jobboldal nemzetpolitikai programjának irányelvei
Gazdaságpolitika
– Erdő-és vadgazdálkodás - Tájgazdálkodás
Környezetvédelem,
tájrendezés
Ezt az átfogó
koordinációt államigazgatási szinten egy széles szakértői bázisra támaszkodó, a
népgazdaság minden ágára kiterjedő általános felülbírálati-és vétójoggal
rendelkező, országos hatáskörű Természetvédelmi Minisztérium
feladatkörébe kívánjuk utalni.
Agrárpolitikai
programunk alapvető feladatnak tekinti az Alkotmány 18. §-ában megfogalmazott
egészséges környezethez való jog érvényre juttatását és kiterjesztését.
Ennek érdekében
környezetvédelmi szempontból kiemelt kérdésként kezeljük:
-
a tájrendezési- és védelmi szempontokat:
erdőtelepítés, tájjellegű építkezés, műszaki létesítmények tájba illesztése,
dűlő-és bekötőút hálózat kialakítása;
-
az ivóvíz bázisok védelmét:
regionális vízbázisok, fel-színi és felszín alatti vízkészletek, egyedi
víznyerő helyek (források, kutak) védelme;
-
stratégiai fontosságú vízkészleteink
védelmét, melyek külországokban történő szennyezését, a
fő folyóink vízhozamának, medervonalának erőszakos megváltoztatását ellenséges
cselekedetnek minősítjük;
-
a szilárd és folyékony hulladékok
(trágya, hígtrágya, szemét, szennyvíz) kezelését, hasznosítását,
méregtelenítését;
-
a táj-rekultivációt
(meddőhányók, bányák, felhagyott ipari létesítmények);
-
a kistérségi vízgazdálkodást
(tájegységek, körzetek vízháztartását, vízmérlegét pozitívan befolyásoló
intézkedések kidolgozása);
-
a környezetkímélő termesztési
technológiák kidolgozását és elterjesztését, a növényvédelmi
beavatkozások koordinálását és ellenőrzését;
-
az alternatív energiaforrások
felhasználásának támogatását;
41
A
Tradicionális Nemzeti Jobboldal nemzetpolitikai programjának irányelvei
Gazdaságpolitika
– Erdő-és vadgazdálkodás - Tájgazdálkodás
Környezetvédelem,
tájrendezés
-
a falusi és tanyasi infrastruktúra
fejlesztését, ezzel összefüggésben az ország elnéptelenedő
tájegységeinek reintegrálását;
-
a hazai őshonos állat-és növényfajok
(genetikai alapok) védelmét;
-
a geológiai értékek védelmét;
-
a műemlékek, a kulturális alkotásaink
védelmét;
1/ Tájrendezés
Tájképi és közlekedés
biztonsági szempontból fontos kialakítani a földbirtokok közötti,
birtokhatárokhoz igazodó és a közutaktól független úthálózatot, különös
tekintettel a közművesítési szempontokra. Ezt a bekötőút hálózatot alkalmassá
kell tenni arra, hogy egyes szakaszai bekapcsolhatók legyenek az országos,
főutakat elkerülő kerékpárút hálózatba.
A vonalas közművek
létesítésénél (villany, telefon) a légvezetékeket fokozatosan földkábelekkel
kell kicserélni.
A TNJ tájrendezési
irányelve támogatási keretet javasol bevezetni a tájkörzetekre jellemző,
hagyományos építési stílust követő lakó-és gazdasági épületek létesítésére.
Helyre kívánjuk állítani a még fellelhető, gazdátlan, vagy elhanyagolt régi
udvarházakat, kastélyokat és parkokat, illetve ezeket a helyreállítási
kötelezettség vállalása és egyéb törvényi feltételek megléte esetén elsősorban
eredeti tulajdonosaiknak kívánjuk visszaszolgáltatni.
A fölbirtokok hatékony
üzemeltetése csak tanyasi keretek között képzelhető el. Beruházási és
energiatámogatási rendszerünkkel elő kívánjuk segíteni a tanyasi
település-szerkezet újjászerveződését, a családi szálláshelyek kialakulását.
A jelenlegi,
természetellenesen tömörödött falusi település-szerkezet fellazulását a
tradicionális mezőgazdaság újjáéledése jeleként értékeljük, és programunk ezt a
folyamatot ingyenes tájjellegű típus-tervekkel, a komfortos, modern tanyasi
élethez szükséges műszaki-technikai háttér megteremtéséhez nyújtott
támogatással, települési adómentességgel kívánja támogatni.
42
A
Tradicionális Nemzeti Jobboldal nemzetpolitikai programjának irányelvei
Gazdaságpolitika
– Erdő-és vadgazdálkodás - Tájgazdálkodás
Környezetvédelem,
tájrendezés
2/ Térségi
vízgazdálkodás
Napjaink tendencia-jellegű
klímaváltozásai részben a nagy térségekre kiterjedő, kedvezőtlen irányú kis
térségi változások összegződéséből összeálló vízháztartási
kiegyensúlyozatlanság (vízmérleg-hiány) „feed-back” következményinek
tulajdoníthatók. Ezen belül is a Nagyalföld és a Duna-Tisza közi térség
ariditásának fokozódása (elsivata-gosodás), a Dunántúl leszáradása (balatoni,
Velencei-tavi vízmérleg-hiány) és a kisalföldi csőkutas öntözés
ellehetetlenülése a közeljövőben olyan méreteket ölthet, ami már nemcsak a hagyományos
mezőgazdasági termelést, az erdőgazdálkodást és a turizmust veszélyezteti,
hanem az ott élők alapvető létfeltételeit is.
A jövőben szükséges
nagyobb figyelmet fordítani a felszín alatti vízkészlet gazdálkodásra,
kiterjesztve azt a talaj-és rétegvíz készletekre is.
A tájgazdálkodási
program keretében megvalósítandó agro-és kultúrtechnikai módszerekkel,
erdőtelepítésekkel, völgyzárógátak építésével, a holtági tározás
kiterjesztésével, kis területek, gazdaságok, kertek öntözését biztosító
csapadékvíz-tározók (mesterséges tavak) létesítésével a lehulló csapadék és a
folyó-áradásokkal hazánkba érkező víztömegek minél nagyobb hányadát vissza kell
tartani. Ezeket a módszereket széles körben alkalmazva nemcsak az érintett
kisebb körzetek vízháztartási egyensúlya állhat helyre, hanem a sok kis
vízfelület és az általánossá váló öntözéses gazdálkodás egyesített hatása
ellensúlyozhatja a fentebb vázolt kedvezőtlen makro-klimatikus folyamatokat is.
A táj-és
vízgazdálkodási, valamint vízrendezési szempontokkal összhangban ki kell
dolgozni az ártéri erdőgazdálkodás technológiáját. Az
ártéri erők faállományának összetételét és ökológiai viszonyait közelíteni kell
a természetes állapot felé.
43
A
Tradicionális Nemzeti Jobboldal nemzetpolitikai programjának irányelvei
Gazdaságpolitika
– Erdő-és vadgazdálkodás - Tájgazdálkodás
Környezetvédelem,
tájrendezés
A TNJ agrárprogramja
olcsón üzemeltethető öntözőrendszerek kifejlesztésével kívánja segíteni a hazai
öntözéses növénytermesztés terjedését és általánossá válását. Másfelől
támogatni kívánjuk a kistérségi
vízgazdálkodást szolgáló berendezések létesítését.
3/ Környezetszennyezés
A KertMagyarország és
az ezzel kapcsolatos nemzeti arculat-tervezés komplex programja kiemelten
kezeli a környezetszennyezés kérdését, melynek
természetszerűleg csak egy része kapcsolódik az agrárpolitikai
programcsomaghoz.
A TNJ természeti-és
humán-környezetvédelmi törvénye mindenkire kötelező, kivételt nem
tartalmazó jogszabályokkal fogja szankcionálni
-
a környezeti elemek:
talaj, víz levegő szennyezését;
-
az esztétikai környezetszennyezést
(illegális szemét-lerakás, szemetelés, tájrombolás)
-
a zajszennyezés
minden formáját;
-
az írott és elektronikus sajtó, tévé,
reklám-plakátok, iskolai tankönyvek, tömegrendezvények által megvalósított mentális és
kulturális környezet-szennyezést.
-
Programunk bevezeti az etnikai
környezetszennyezés fogalmát, és jogszabályi eszközökkel
biztosítani kívánja mindenki jogát a biztonságát, valamint a testi és lelki
egészségét nem veszélyeztető környezethez.
Mivel a három fő
környezeti elem: a talaj, a víz és a levegő szennyezésének széles körben
érvényesülő közegészségügyi és élelme-zésegészségügyi kihatásai vannak, ezért
az ilyen környezetszennyezést a törvényjavaslatunk közveszélyt
okozó és nemzetellenes cselekedetként kezeli.
Abból az elvből
kiindulva, hogy a tiszta, rendezett környezet eleve törvénykövető magatartást
vált ki a kis szennyezőkből (lakosság), a környezeti elemek szennyező
forrásainak felszámolásánál a törvény kiemelten szankcionálja a vállalatok,
hatóságok részéről megnyilvánuló környezetszennyezést.
44
A
Tradicionális Nemzeti Jobboldal nemzetpolitikai programjának irányelvei
Gazdaságpolitika
– Erdő-és vadgazdálkodás - Tájgazdálkodás
Környezetvédelem,
tájrendezés
Alapelv, hogy a
környezetszennyezést szankcionáló jogszabályoknak egyúttal intézkedniük kell a
szennyező források lehetőség szerint
azonnali felszámolásáról. Ennek érdekében azonnali intézkedési jogkört
biztosítunk a tisztiorvosi szolgálatnak és a csendőrségnek.
4/ Energiagazdálkodás
A TNJ
agrárprogramjának vonatkozó része preferálja az energia-takarékos, környezetet
kevésbé terhelő technológiák alkalmazását. Ezek bevezetését és üzemeltetését
országos naprakész informatikai hálózat kifejlesztésével (teletext,
számítógépes adatbank) kívánjuk segíteni.
Agrár-szaktanácsadási
hálózat útján folyamatosan tájékoztatni kívánjuk a gazdákat a legkorszerűbb
energia-takarékos talajművelési, agrotechnikai módszerekről és azokról az
eljárásokról, melyek az adott tájkörzetben bizonyos kultúrák, vagy állatfajták
termesztését, tenyésztését a külföldivel szemben versenyképessé tehetik.
Agrártámogatási
rendszerünk segítséget kíván nyújtani a családi mikrotelepüléseken (tanya,
nemzetségi szálláshely) élő földbirtokosoknak az alternatív energiaforrásokat
hasznosító berendezések, mű-szaki megoldások létesítéséhez (szélgenerátorok,
nap-kollektorok, hőszivattyúk, mező-és erdőgazdasági hulladék-energia
hasznosítás stb.).
E program keretében is
támogatni fogjuk az erdőtelepítéseket.
A geotermikus energia
kitermelési joga földtulajdonhoz kötött, mely jogot a föld tulajdonosa (Szent
Korona) szabályozott keretek között a föld használójára (birtokos) ruházhatja
át.
Az alternatív energia
források hasznosítása adómentes.
45
A
Tradicionális Nemzeti Jobboldal nemzetpolitikai programjának irányelvei
Gazdaságpolitika
– Mező-és erdőgazdaság
Tudományos
– műszaki háttér
V. Tudományos és
műszaki háttér
A TNJ agrárpolitikája
a kulturális és erkölcsi hagyományainkhoz igazodó, egész vertikumot átfogó
agrárgazdaság rendezési alapelvének tekinti az ökológia és ökonómia
kapcsolatát, a természet-és környezetvédelmi, valamint a gazdaságossági
szempontok harmonikus alkalmazását.
Ez az elv a társadalom
jelenlegi tudati szintjén csak központi felügyelettel érvényesülhet. A
koordinációt a Természetvédelmi Miniszté-rium (v.
„agrárkoordinációs központ”) megbízása alapján tudományos kutatóintézetek és
oktatási intézmények munkatársaiból célfeladatok megoldására alakult szakértői
munkacsoportok biztosítják.
A viszonylag kis
állandó apparátussal, „bedolgozói” alapon működő, de minden más ágazati döntés
fölött is felülbírálati joggal rendelkező Természetvédelmi Minisztérium főbb
agrárkoordinációs feladatait képezi:
-
a földbirtok-rendezés alapelveinek, valamint a
természeti és környezeti értékek védelmével kapcsolatos jogszabályok
kidolgozása és Alkotmányba foglalása. Ezek közül a legfontosabbak:
a) a
termőföld, az ásványkincs és hazánk természeti értékeinek kizárólagos tulajdonosa
a Szent Korona;
b) a
Korona a tulajdonában levő földek és az erdőterületek meghatározott részének
használati jogát állampolgárainak örökös, szabadon örökölhető hitbizományba
adja;
c) az
egészséges természeti és társadalmi környezethez való jog alapvető állampolgári
jog;
d) a
természeti és társadalmi bármely elemének a szennyezése, a természeti értékek
pusztítása a jelen és a jövő generációk életminőségét és létalapját
veszélyeztető közösség-és nemzetellenes bűncselekmény.
46
A
Tradicionális Nemzeti Jobboldal nemzetpolitikai programjának irányelvei
Gazdaságpolitika
– Mező-és erdőgazdaság
Tudományos
– műszaki háttér
-
a környezetvédelmi monitoring hálózat
megszervezése, felügyelete; az OÉTI, MÉM-NAK, ÁNTSZ, Állat-egészségügyi Intézet
felügyeleti jogkörének, ellenőrzési és vizsgálati programjának rendszerbe
illesztése,
-
a környezetszennyezési határértékek
felülvizsgálata, a környezetvédelmi és karantén jogszabályok korszerű-sítése;
-
a tájalakítási szempontok érvényesítése;
földmérési, erdősítési, település-szervezési, építészeti irányelvek
kidolgozása;
-
nemzeti arculattervezés, reklámtevékenység; az
általános környezeti kultúra színvonalának emelését szolgáló propaganda
szervezése;
-
környezetkímélő termesztési technológiák
kidolgozása;
-
vízkészlet-gazdálkodási irányelvek és
jogszabályok kidolgozása;
-
természetvédelmi területek, nemzeti parkok
védő-övezetéhez tartozó területek gazdálkodási rendszerének kialakítása és
felügyelete;
-
a vadgazdálkodás és vadászat jogi és etikai
kereteinek a birtokrendezési, valamint természetvédelmi alapelvekhez igazítása.
-
az alternatív energiaforrások feltárását és
hasznosítását szolgáló műszaki fejlesztési programok beindítása és működtetése;
-
a falusi és vadász-turizmus fejlesztése, továbbá
közreműködés az
-
az agrártámogatási rendszer,
-
az agráripari fejlesztési és agrárfinanszírozási
irányelvek, az export-és import korlátozások, valamint a védő-vám rendszert
pótló intézkedések,
-
a hazai mezőgazdasági gépgyártás és háttéripar,
valamint az élelmiszer-ipar támogatási rendszerének, valamint
47
A
Tradicionális Nemzeti Jobboldal nemzetpolitikai programjának irányelvei
Gazdaságpolitika
– Mező-és erdőgazdaság
Tudományos
– műszaki háttér
-
a hazai mezőgazdasági alapanyag-feldolgozó ipar
(textil-és bőripar, ruházati ipar, fafeldolgozó ipar, építő-anyag ipar)
támogatási rendszerének kidolgozásában.
A gyakorlati
tennivalók fenti vázlatos számbavétele jelzi, hogy az TNJ agrár-programjának
komplex végrehajtása eredményeként a mezőgazdaság a magyar nemzetgazdaság
húzóágazatává és társadalmi környezetünk meghatározó elemévé válik.
A program mintegy
250-300,000 önálló gazdaság, ezen kívül kb. ugyanennyi kertbirtok (háttér-gazdaság)
kialakulásával számol. A mezőgazdasági háttéripar és hazai érdekeltségi körbe
kerülő kereskedelem további legkevesebb félmillió munkahelyet jelent, azaz a
mezőgazdaságban és a kapcsolódó háttérágazatokban a jövőben kb. egy – másfél
millió család, azaz legalább 4-5 millió magyar ember fogja megtalálni
biztonságos létalapját.
A mezőgazdasági
kultúra színvonalának emelkedése általános nemzeti közérzet-javító hatással
bír, melynek pozitív kihatása lesz népünk általános egészségügyi helyzetére. A
program nyomán az eddigi liberál-szociális „gondoskodó társadalom-típus”
agyontámogatott-gyógykezelt, fizikailag-mentálisan leromlott, önmagával és a
környező világgal meghasonlott, nemzetétől, hazájától elidegenedett embertömege
helyét fokozatosan egy független, önmaga erejére, tehetségére támaszkodó,
fajtája és egyéni eredményeire büszke, a földjén át a hazájához
kötődő és azért szükség esetén áldozatvállalásra is kész, önérzetes nemzedék, a
birtokos-Magyarország új nemessége
(nemzeti elitje) fogja átvenni.
48
A
Tradicionális Nemzeti Jobboldal nemzetpolitikai programjának irányelvei
Gazdaságpolitika
- Iparfejlesztés
Programunk további
gazdaságpolitikai fejezeteit csak röviden, néhány kérdéskörre szűkítve
tárgyaljuk, mert ezek részletes kidolgozásánál figyelemmel kell lennünk a TNJ
majdani politikai döntéshozó helyzetbe kerülése idején fennálló, előre nem
prognosztizálható helyzetre is.
A TNJ az
iparfejlesztési célkitűzéseit a fentebb vázolt általános gazdaságpolitikai
irányelveivel és az agrár-, valamint vidékfejlesztési programmal összhangban
valósítja meg.
A
hazai iparfejlesztés fő területeit programunk a mezőgazdasági háttéripar és gépgyártás, a háztartási gépgyártás,
a gyógyszergyártás és vegyipar, a szerszámgép-ipar, az elektronikai ipar, a járműgyártás és a hadiipar fejlesztésében
jelöli meg.
Az
iparfejlesztési koncepciónk egyik járulékos célkitűzése, hogy a felhagyott iparterületek
hasznosításával segítse az „ipari rekultivációs program” megvalósulását.
Alapelv, hogy mezőgazdasági területet ipari, kereskedelmi objektumok
létesítésére a jövőben nem lehet felhasználni.
A
TNJ a külföldi vállalatok adókedvezményeinek megvonásával esélyegyenlőséget
kíván teremteni a hazai ipar fejlesztéséhez.
Különös súlyt fektetünk a leépített
hazai mezőgazdasági és erdészeti háttéripar (gépgyártás, növényvédőszer
gyártás, élelmiszeripar, konzerv-és húsipar, tejipar, textilipar, bőripar,
fafeldolgozás) fejlesztésére.
49
A
Tradicionális Nemzeti Jobboldal nemzetpolitikai programjának irányelvei
Gazdaságpolitika – Kereskedelem-és pénzügy
politika
A TNJ kereskedelem és
pénzügy politikai programjának főbb irányelveit
az általános elveket ismertető fejezetben vázoltuk. Ennek részleteit egyelőre
nem hozzuk nyilvánosságra.
A témakör terjedelmére
való tekintettel ugyancsak nem foglalkozik jelen programvázlatunk az
egészségügyi, valamint a szociálpolitikai és foglalkoztatás politikai
kérdésekkel sem. Ezeket a kérdéseket program-csomagunk második részében fogjuk
tárgyalni.
50
A
Tradicionális Nemzeti Jobboldal nemzetpolitikai programjának irányelvei
Honvédelem,
nemzetbiztonság
Nemzetőrség
Azalatt
a pár év alatt, amióta Magyarországot a NATO-ba kényszerí-tették, hazánk földje
a világ nemzeti erői ellen hadüzenet nélküli irtó-háborút viselő globalizációs
erők felvonulási terepévé és átjáróházává vált, több alkalommal is közvetlen
katonai, vagy megtorló támadás veszélyének téve ki békeszerető népünket.
Történelmi tapasztalataink világosan bizonyítják, hogy bármilyen katonai
hatalmi tömbhöz való csatlakozás ellentétes hazánk alapvető létérdekeivel.
A
TNJ nemzetbiztonság-politikai programja ezért nem is foglalkozik azokkal a
szempontokkal, melyeket Magyarország jelenlegi NATO-integrációja felvet, és -
döntéshozó helyzetbe kerülve - a TNJ azonnali hatállyal fel fogja
mondani ezt a katonai szövetséget.
Az állami
szuverenitásunk és nemzeti érdekvédelmünk alappillérének a nemzeti
parancsnokság alatt álló véderőt tekintjük.
A
TNJ honvédelmi és nemzetbiztonsági rendszerének alapja a Nemzetőrségre
alapozott népfelkelés, az állandó biztonsági készenlétet jelentő Honvédség,
a központi bűnüldözést végző és a közúti biztonságot felügyelő Rendőrség,
valamint a helyi és belső biztonságot szavatoló Csendőrség.
A Nemzetőrség a magyar nemzeti
elit katonai szervezete.
A Nemzetőrség tagjának lenni nemesi
kiváltság.
A Nemzetőrség bázisa a földbirtokosság.
Minden földbirtokosnak joga és kötelessége birtoka, a Szent Korona tagjának
védelme. Rajtuk kívül – önkéntes alapon és egyenlő jogokkal – a Nemzetőrség
kötelékébe léphet a magyar nemzetközösség bármely magyar állampolgárságú
tagja.
A fentiekből következik, hogy aki
korábban bizonyíthatóan nemzetellenes tevékenységet folytatott, nemzetellenes
pártnak, hatalmi csoportnak, szervezetnek, vallási közösségnek volt, vagy jelenlegi
tagja,
51
A
Tradicionális Nemzeti Jobboldal nemzetpolitikai programjának irányelvei
Honvédelem,
nemzetbiztonság
Nemzetőrség
aki az előző kormányok idején nemzetáruló tevékenységéért
kitüntetésben részesült, aki köztörvényes bűncselekményt követett el, aki
szenvedélybetegségben szenved, vagy deviáns társadalmi magatartást tanúsít nem
lehet a Nemzetőrség tagja akkor sem, ha földbirtoka és/vagy állampolgársági
státusza alapján erre jogosult lenne.
A
Nemzetőrség a Honvédség mellett a nemzeti fő-véderőt jelentő reguláris haderő, mely feladatát szervezett
keretek között látja el.
A Nemzetőrség tagjai sorkatonai
szolgálatot nem teljesítenek.
A Nemzetőrség tagjai katonai
alapkiképzésben és meghatározott időszakonként honvédelmi hadgyakorlatokon
(továbbképzésen) vesznek részt, melyek együttes időtartama nem haladja meg a
sorkatonai szolgálatot teljesítők szolgálati idejét.
A Nemzetőrség tagjai állandó
fegyvertartási engedélyt kapnak.
A
Nemzetőrség tagjai nemzet érdekében végzett szolgálatuk alapján kiváltságokra,
előjogokra lesznek jogosultak.
Eszerint
a Nemzetőrség tagjai:
-
jogosultak önkormányzati és állami tisztségek
betöltésére és esküdtszéki tagságra és ezen tisztségek betöltésénél azonos
alkalmassági feltételek esetén másokkal szemben előnyt élveznek;
-
államigazgatási funkciók betöltésénél azonos
feltételek esetén előnyt élveznek;
-
a helyi (önkormányzati) és országos
szavazásoknál egy plusz szavazat ponttal rendelkeznek;
-
nemzetbiztonságot érintő javaslataikat az
országgyűlés szakbizottsága bírálja el;
-
a közbiztonság megteremtésében együttműködnek a
helyi csendőrséggel, és ilyen funkcióik gyakorlásában azokkal azonos
jogosítványokkal rendelkeznek és a hivatalos személyt megillető törvényi
védelemre jogosultak.
52
A
Tradicionális Nemzeti Jobboldal nemzetpolitikai programjának irányelvei
Honvédelem,
nemzetbiztonság
Nemzetőrség
– Honvédség - Csendőrség
A Nemzetőrség tagja csak feddhetetlen előéletű
és rendezett magánéletű, káros szenvedélyektől mentes személy lehet. A
méltatlan életvitelt folytatókat a nemzetőrségi kötelékből ki kell zárni.
A Nemzetőrségben nincs katonai
rangfokozat. A Nemzetőrség a Honvédséggel közös parancsnokság alá tartozik.
Szükségállapot idején diffúz honvédelmi feladatokra mozgósítható.
A TNJ nemzetvédelmi programja szerint a Honvédség
feladata a nemzet biztonságának és határaink sérthetetlenségének védelme.
A Honvédség személyi állománya
hivatásos- és sorkatonákból áll. Sorkatonai szolgálatra csak a magyar
nemzetközösség nemzetőrségi kötelékbe nem tartozó tagjai kötelezhetők. A
sorkatonai kiképzés és szolgálat ideje 11 hónap, mely időre a sorkatonát az
átlagbérnek megfelelő alapfizetés illeti meg.
Katonai szolgálatot a Honvédségnél nő nem teljesíthet.
A Honvédség hivatásos tisztikarának
tagjait a Nemzetőrségből választja ki. A Honvédség tisztikarával szemben
támasztott erkölcsi követelmények tehát megegyeznek a nemzetőrségi tagság
követelményeivel.
Idegen nemzeti, vagy nemzetközi
parancsnokság alatt a Honvédség személyi állománya nem állhat.
A Csendőrség hivatásos szervezet,
mely az ország belbiztonságának legfőbb támasza. Az országos hatáskörű
Rendőrséggel azonos jogokkal rendelkező (vár)megyei hatáskörű rendőri
szerv. Tagjait szintén a Nemzetőrségből válogatja. A tagjaival szemben
támasztott követelmények tehát megegyeznek a nemzetőrségi tagság
követelményeivel.
A
Rendőrség országos nyomozati hatáskörű, a Csendőrséggel mellérendelt
viszonyban álló szerv.
53
A
Tradicionális Nemzeti Jobboldal nemzetpolitikai programjának irányelvei
Honvédelem,
nemzetbiztonság - Külpolitika
---
A nemzetbiztonsági kérdéskör további részeivel
programvázlatunk stratégiai okokból nem foglalkozik.
---
5.
A TNJ külpolitikai irányelvei – viszonyunk a világhoz
A
Magyar Szent Korona Állama katonai hatalmi tömböktől független,
„semleges” külpolitikát folytató ország.
A
TNJ külpolitikai strartégiai programja távol kívánja tartani hazánkat a
világhatalmi konfliktusoktól. Külpolitikánk célja Magyarország és a magyar
nemzetközösség érdekeinek képviselete és védelme.
Ezt
a feladatot olyan nemzetközi környezetben kell megoldani, ahol száz éve permanens
háború dúl, váltakozva hol a fegyverek erejével, hol gazdasági síkon, hol a
szavak hatalmával. Politikánk ezért nem lehet béke párti, mivel ennek a
szónak a jelen helyzetben semmi értelme sincs.
Nem
lenne értelme kijelenteni azt sem, hogy kerülni kívánjuk a konfrontációt az
élet minden területén, mert azt eddig sem kerestük. Az a politika, mely ma
minden áron való békére törekszik, a világot leigázni készülő erőknek való
behódolást jelent. Ezt az utat nemzeti érdekeink feladása nélkül nem
választhatjuk.
Európa lényegét a történelmileg
kialakult, etnikailag nagyjából homogén nemzetállamok közössége jelenti.
A magyar nemzet a kommunista uralom alól felszabadulva ehhez az Európához,
nem pedig egy amerikanizálódó, multiraciális európai unióhoz, vagy atlanti
birodalomhoz kereste és keresi ma is az utat.
Ezért a TNJ az egyik legfontosabb
külpolitikai feladatának tekinti az Európai Unióhoz fűződő viszonyunk
felülvizsgálatát.
54
A
Tradicionális Nemzeti Jobboldal nemzetpolitikai programjának irányelvei
Külpolitikai
irányelvek
A globalizációs politikát folytató
Európai Unióhoz való csatlakozásunkat nemzetellenes lépésnek tartjuk, és
ezért nem is látjuk értelmét, hogy ilyen helyzetben a csatlakozási feltételeket
újratárgyaljuk.
Hatalmi
helyzetbe kerülve, a magyar nemzettől kapott felhatalmazás alapján, a
TNJ azonnali hatállyal felfüggeszti és semmisnek tekinti a korábbi hazaáruló
kormányok által a nemzet háta mögött kötött titkos, vagy fél-titkos, nemzeti
érdekeinket kiárusító megállapodásokat, paktumokat, különös tekintettel a
Világbankkal, valamint a Nemzetközi Valuta Alappal (IMF) kötött, az 1982. évi
6. sz. tv. erejű rendeletben foglalt egyezményekre.
A
TNJ minden területen ápolni kívánja kapcsolatait a velünk történelmi
sorsközösségben élő népekkel. A magyar nemzetnek történelmi tapasztalataiból
leszűrt világos és határozott ellenségképe van, mely közös ellenséggel való
harcban különösen számít ezekre a nemzetekre, és elutasít minden olyan
próbálkozást, mely közénk szövetségi rendszerekkel, érdekellentétek szításával
éket verni igyekszik.
Külpolitikánk
ezért kiemelt fontosságot tulajdonít a trianoni utód-államokkal való
kapcsolataink rendezésének.
A
Szent Korona Államtestéből a trianoni diktátummal kiszakított területeinken élő
magyar nemzetközösséget nyolcvan éve a legtöbb utód-államban túszként
kezelik, ami nemcsak a magyar külpolitika mozgásterét szűkítette be, hanem
megnyomorította a nemzeti határainkon kívül rekedt nemzettestvéreink életét is.
Ebből
az alaphelyzetből kiindulva a TNJ külpolitikája nem vállalhatja fel sem a
korábbi, semmilyen kérdést meg nem oldó, csak további emberi szenvedések
forrásaivá váló területi revíziós elképzeléseket, sem pedig az
elszakított területeken élő magyar nemzetközösség etnikai feloldódását
eredményező, a trianoni diktátumot érvényes békeszerződésként kezelő,
alapvetően hazaáruló külpolitikai vonalat.
A
TNJ a jelenlegi áldatlan helyzetből kivezető egyedüli megoldásnak a magyar
nemzetközösség lelki és kulturális egyesítését látja és erre építi
külpolitikai stratégiáját
55
A
Tradicionális Nemzeti Jobboldal nemzetpolitikai programjának irányelvei
Külpolitika
.
E stratégia arra irányul, hogy a Kárpát-medencében megerősödő magyar
nemzetközösség a térség vezető erejévé válva erősítse a gazdasági
térség más nemzetállamainak gazdasági és politikai függetlenségét, egyúttal
minden eszközzel segítse az utódállamok területén élő magyarságot nemzeti
karakterük, kultúrájuk és nemzeti életterük megőrzésében .
A
legutóbbi évtizedek politikai fejleményei mindenki előtt világossá kellett
tegyék, hogy a Közép-európai régió nemzetállamai előtt csupán két út áll: vagy
együtt emelkednek, vagy együtt buknak. Alapvetően hibás tehát az a szemlélet,
mely bármely szomszédos állam gyengülésében, háttérbe szorításában véli
felismerni saját boldogulásának zálogát.
Külpolitikánk
tehát keresi az utat mindazon külföldi politikai erő felé, melyek - hozzánk
hasonlóan felismerve közös érdekeinket és az azokat veszélyeztető ellenség
természetét - a nemzeti szuverenitás alap-ján állva nem a multinacionális
szerveződésben és a nemzetközi integrációban, hanem a független
nemzetgazdaságok regionális együttműködésében látják a nemzeti megmaradásuk
és felvirágzásuk egyetlen útját, egyszersmind a kapcsolatainkat leginkább
terhelő nemzeti sorskérdéseink megoldását is.
56
Áldás magyar
fajtánkra, megvilágosodás nemzetünknek!